Havas István
Ezt a brácsavonót 1910 körül készíthette Havas István. A pálca fernambukból készült, a kápa ébenből, alpakka szerelékkel. Az egyedi formát mutató fej igényes kivitelezése biztos kézre vall, míg kápája és csavarfeje egyszerűbb, de tiszta munka.
HAVAS ISTVÁN 1872-1956
Brückner Nándornál tanult hegedűkészítést. 1905-től önálló. Pályájának kezdetén vonókat is készített.
Dr. Tímár András "A magyar HEGEDŰKÉSZÍTÉS története" című könyvéből
Igen termékeny és jó nevű képviselője volt a Brückner-iskolának HAVAS ISTVÁN (*1872, Bp. + 1956, Budapest). 1889-ben szabadult fel, Brücknernél letöltött tanulóideje múltán. Egy évig cseh és német mestereknél is dolgozott.
1905-ben önállósult Budapesten, és végig ugyanabban a házban volt műhelye, ahol azt megnyitotta (VIII., Üllői út 16B).
Több kitüntetést nyert (1923, 1928, 1929 és 1933). Idős korára a szakma vezetője lett.
Eleinte vonókészítéssel is foglalkozott, később csak hegedűt, csellót és nagybőgőt épített, igen szorgalmasan. Evi atlagban tíz hegedűje készült el. A II. Világháború idején már több mint 180 csellója volt kész.
Munkája jó minőségű. Különösen csellói kiválóak. Hegedűi erősek és jól szólnak. Vonóinak kiegyensúlyozását sikeresen oldotta meg.
Korábban Guadagnini-, később Stradivari-minta szerint dolgozott. Néha Joseph Guarnerit is követte.
Lakkjára előbb a barna, később a sárga szín különböző változatai voltak jellemzőek.
Egy magántulajdonban őrzött késői (1942-ben keletkezett) hegedűjét meglehetősen nagy méretek jellemzik: 359; 169, 120, 208; 31, 31, 31 mm. (Magasság: 60 mm. Rezgő húrhossz: 336 mm! Menzúra: 135/198mm.) Anyaga: kifelé ritkuló szálú lucfenyő és keskeny lángú habos jávor (1/1 hát). Színe: narancs sárga, a hát alsó felületén satírozott folttal. A berakás már nem vall teljesen biztos kézre.
Az ő tanítványa volt Arzt Antal és Kalikin László.