Secondary menu

Életrajzok

A rovat cikkei

Kovács Tibor hegedűvonó
KOVÁCS TIBOR 1980-ban született Pozsonyban. Zenész családja hagyományait követve megtanult hegedülni, e hangszer iránti szenvedélye a mai napig kíséri. Gyermekkorát javarészt Spanyolországban töltötte. 1996-ban kezdte tanulmányait a cremonai Nemzetközi Hegedűkészítő Iskolában (I.P.I.A.L.L.), ugyanakkor a cremonai vonókészítő iskolába is felvételt nyert (C.F.P. Regione Lombardia di Cremona).
Iványi Péter csellóvonó
  IVÁNYI PÉTER 1977-ben született Nyíregyházán. 1981-ben kezdte zenei tanulmányait, hegedű szakon. 1983-ban kezdte iskolás éveit, a nyíregyházi Zenei Általános Iskolában. Több kórusban énekelt, tanuló zenekarokban játszott. Tanára, többek között, Szabó Dénes, Kossuth- és Liszt-díjas zenepedagógus, kórusvezető. 1992-94 között kántorképző és karvezetőképző kurzusokon vett részt. 1995-ben érettségizett a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola hegedű tanszakán.
Fodor Gábor brácsavonó
  FODOR GÁBOR 1976-ban született Budapesten. 1996-tól 1999-ig fafúvós hangszerkészítést tanult, Szabó Attila és Csernai Zoltán műhelyében, a SONUS hangszerüzletben 1999 szeptemberétől 2000 végéig vonókészítést tanult Etzler Bernd műhelyében, Gödön. 2001-ben vonókészítőként dolgozott Guminár Tamás hegedűkészítő műhelyében. 2002-től 2007-ig Juhos Tibor Rosé hangszerüzletének műhelyében javított és készített vonókat. Modern vonók mellett barokk vonókkal is foglalkozott.
Ferncz Tamás csellóvonó
FERENCZ TAMÁS 1974-ben született Sepsiszentgyörgyön. 1994-ben végzett a Plugor Sándor Művészeti Líceum zenei tagozatán. Ekkor már próbálkozott hangszerek készítésével, végül kobozkészítésre specializálta műhelyét. 2003-ban, több mint hat év autodidakta munkálkodás után Magyarországra költözött és Etzler Bernd vonókészítő műhelyében tanult Gödön. 2007-től családjával Belgiumban él, külső munkatársként továbbra is az Etzler műhely csapatát erősíti.
Nagy András hegedűvonó
  NAGY ANDRÁS 1974-ben született Miskolcon. 1989-1993  - Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Miskolc, hegedű főtárgy 1993-1995 - Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Hangszerészképző Iskolája, Budapest, vonós-pengetős hangszerkészítő és javító. Mestere: Harsányi István.
Gáspár Károly hegedűvonó
  GÁSPÁR KÁROLY 1973-ban született Budapesten 1992 Tóth Károly és Radics Sándor sashalmi műhelyében tanult, előbbitől hegedűkészítést, utóbbitól  vonókészítést. 1993 Az év második felétől dolgozott Josef Fedra-nál Hágában 9 hónapot. 1994 Alexander Miholicsnál diplomázott Belgiumban. Tanulmányi utakat tett Kent John Rosenstein amsterdami vonókészítő műhelyébe. 1995 Visszatért Budapestre és felvették Farkas István Népszínház utcai üzletébe műhelyvezetőnek.
Gollob Balázs barokkvonó
  GOLLOB BALÁZS   1971-ben született Budapesten. 1989 Kaesz Gyula Faipari Szakiskola Vonós-pengetős hangszerész szak 1991 Szakvizsga. Mestere Bősz Károly és Sáránszky Pál 1991-1992. A Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója 1993-tól 1995-ig Sáránszky Pál hegedűkészítő mester segédje 1995-1997 Cremona, Olaszország I.P.I.A.L.L. Mestere Giorgio Scolari 1997 Hegedűkészítő szakvizsga, Cremona 1997 óta saját műhelyében Újpesten dolgozik 2004 Mestervizsga
CSONTOS PÉTER 1967-ben született Miskolcon. Érettségi után Szegeden tanult hangszerkészítést. 1990 és 1997 között a Szegedi Hangszerkészítõ Manufaktúrában dolgozott. 1998-2001 között hegedûkészítést tanult a Cremonai Nemzetközi Hangszerkészítõ Iskolában (IPIALL), ahol 2001-ben diplomázott Daniele Scolari mester tanítványaként. A nappali képzés mellett a C.F.P. Regione Lombardia di Cremona esti képzésén vonókészítést tanult. Mesterei Giovanni Lucchi és Julia Schanzenbach voltak. 2000-ben diplomázott vonókészítõként.
Sziráki Tamás Cellóvonó
  SZIRÁKI TAMÁS   1966-ban született Budapesten. 1985 - érettségi, Budapest, Táncsics Mihály Gimnázium. 1987 - háztartási gép szerelő szakmunkásvizsga. 1987-89 - sorkatonai szolgálat. 1989-1991 - takarító, kézbesítő, Országos Onkológiai Intézet. 1991-1995 - abszolutórium, ELTE BTK Kínai Szak 1995-1999 - backoffice, határidős devizakereskedelem, Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. 1999-2000 - backoffice, határidős fedezeti ügyletek, UBM Kft.
Paul Sadka hegedűvonó
  PAUL SADKA 1966-ban született Buckingham-ben, az Egyesült Királyságban. 1991-1994 között csellószakot végzett a Trinity College of Music-ban, Londonban, emellett a fényképész szakmai végzettséget is szerzett. 1994-95-ben Noel Burke vonókészítő mesternél tanult, Írországban, majd tanulmányait Cremonában folytatta. 1996-tól 1998-ig Dél-Franciaországban dolgozott. 1998. végén érkezett Budapestre, ahol az első évben Holló Bence műhelyében dolgozott. 2000-2003-ig saját műhelye volt Budapesten.
Etzler Bernd csellóvonó
  ETZLER BERND 1964-ben született Emsbürenben (Németország). 1986-88-ban tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűkészítő műhelyében végezte, Kőrösi Ferenc szakmai vezetésével. 1988-tól 1992-ig segédként dolgozott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűkészítő műhelyében. 1989-ban első vonóit Sáli Géza irányításával készítette. 1991-tól 1996-ig szakmai gyakorlatokon vett részt Stéphane Thomachot párizsi műhelyében. 1993-ban alapította saját vonókészítő műhelyét Gödön.
Lakatos László barokkvonó
  LAKATOS LÁSZLÓ 1962-ben született Szabadkán. 1982-ben kezdett hangszerkészítéssel foglakozni. 1982-től 1992-ig rendszeresen konzultált Dudás Lajos szabadkai hangszerkészítő mesterrel. 1992-től 1996-ig a Bogsütz István és Juharos László által vezetett budapesti Accord hangszerműhelyben dolgozott. Kollégái: Judith Moser, Nemessányi László. Tanítványai:
Mártin  János barokkvonó
MARTIN JÁNOS 1961-ben született Budapesten. 1983-tól 1987-ig a cremonai Antonio Stardivari Nemzetközi Hegedűkészítő Iskolában (I.P.I.A.L.L.) tanult. Mesterei: Giorgio Scolari és Claudio Amighetti. 1987- től 1989-ig a C.F.P. Regione Lombardia di Cremona esti iskola mesterkurzusán tanult vonókészítést Giovanni Lucchi és Emilio Slaviero mesterek vezetésével. 1989 és 2004 között Cremonában dolgozott, ahol együttműködött sógorával, Gaspar Borchardt-tal. 2004-től Budapesten dolgozik.
Sáli Géza csellóvonó
  SÁLI GÉZA 1960-ban született Mezőhegyesen. 1978-tól 1980-ig a 12 éves hegedűtanulás és érettségi után, a Liszt Ferenc Zeneakadémia műhelyében, Lakatos Ferenc mester szárnyai alatt hegedűkészítést tanult. 1981-ben készülnek az első vonók( akkor még barokk). 1985-ben mestervizsgázott Budapesten 1989. februárjában "fertőzte" meg Etzler Berndet a vonókészítéssel. 1989-töl Grazban tevékenykedik mint hegedű és vonókészítő. 1996-ban szerezte második mesterlevelét Bécsben.
Szitha Attila hegedűvonó
  SZITHA ATTILA 1955-ben született Karcagon. Zenei tanulmányait négy éves korában kezdte zongora, majd hat évesen cselló szakon. A debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett. Középiskolai évei alatt kezdett érdeklődni a hangszerkészítés iránt, olyannyira, hogy szakmai útmutatást kért hangszerkészítőktől. 1979-ben szerezte csellóművész-művésztanári és kamaraművészi diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Budapesten, Perényi Miklós növendékeként. 
Várady-Szabó László nagybőgő vonó
VÁRADY-SZABÓ LÁSZLÓ 1955-ben született Debrecenben. 1975-ben érettségizett nagybőgő szakon a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában. 1978-ban szerezte nagybőgőtanári diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán debreceni tagozatán. 1976-tól a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, későbbi nevén a Debreceni Filharmonikus Zenekar, illetve, mai nevén a Kodály Filharmonikus Zenekar nagybőgőse.
PÉTERI KÁROLY   1955-ben született Debrecenben. 1974-ben érettségizett, 1976-ban órás, 1980-ban elektrotechnikus, 1982-ben elektronikai műszerész végzettséget szerzett. Főállása mellett, az 1980-as évek elejétől folyamatosan foglalkozott hegedűkészítéssel. 1982-1989-ig Balázs István útmutatása alapján fejlesztette szakmai tudását.
HORVÁTH ANTAL   1967-ben,13 évesen készítette első hegedűjét és vonóját. Hegedűkészítéssel és vonókészítéssel egyaránt foglalkozott. Aktív éveiben Saarbrückenben és Recklinghausban is dolgozott, majd a 90-es években hazatelepült Szombathelyre. Néhány éve visszavonult és a festészetnek szenteli az idejét. 2011 óta fia, Horváth Martin lépett nyomdokaiba, aki szintén foglalkozik hegedű- és vonókészítéssel egyaránt..
Lakaotos János hegedűvonó
LAKATOS JÁNOS 1950-ben született Egerszalókon. 1965-66-ban az egri Gárdonyi Géza Gimnázium zenei tagozatának volt a tanulója. 1967-ben a vendéglátásban muzsikált édesapjával Mezőkövesden. 1968-ban már Budapesten muzsikált. 1969-70-ben klarinétot tanult a Zenei Stúdióban, mint népzenész. 1970-től nyugdíjazásáig aktív klarinétosként járta a világot. 1995 és 1998 között Horváth Józseftől tanult vonókészítést. Rigó Rudolffal is konzultált. 1997-től kispesti otthonában készített vonókat.
Radics Sándor brácsavonó
RADICS SÁNDOR 1951-ben született Kartalban. 1969-ben nagybőgő szakon érettségizett a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. 1969-90-ig aktív zenészként dolgozott. 1981-85 között Horváth Józseftől tanult vonókészítést. 1985-től Budapesten készített vonókat. 1992-től, Tóth Károllyal közösen bérelt műhelyében, Sashalmon dolgozott. 1994-ben Bécsbe költözött. 1996-ban nyitotta saját műhelyét Golsban. 2006 óta a frauenkircheni műhelyében alkot. Tanítványai
RIGÓ RUDOLF 1949-2001 1949-ben született Budapesten. A 60-as években, a fiatal tehetségeket támogató Rajkó Művészegyüttesben nagybőgőzött. 1992-től Radics Sándor sashalmi műhelyében tanult vonókészítést. 1992-93-ban Horváth Józsefnél is folytatott szakmai tanulmányokat. 2001-ben bekövetkezett haláláig igen termékeny vonókészítő volt, saját modelljét fejlesztette, igényesen megalkotott munkáit saját pecsétjével jelölte. Emellett színvonalas francia vonó kópiákat is készített.
TUCSNI LÁSZLÓ 1948-ban született Szekszárdon. 1962-1966-ig hegedűszakon tanult a pécsi konzervatóriumban, tanára Grév Mathild. 1967-1970-ig a Zeneakadémia pécsi tagozatán folytatta tanulmányait, tanára Botvay Henrik volt. 1970-ben diplomázott, majd egy évig Jugoszláviában dolgozott. 1971-2008-ig a holland Hilversumi Rádió Kamarazenekarának hegedűse, az utolsó években második koncertmestere volt.
Kónya Lajos hegedűvonó
KÓNYA LAJOS  1948-ban született Tatabányán. Fényképészetet és hegedűkészítést egyaránt édesapjától tanult.  1968 körül kezdett fafaragással foglalkozni, majd népi hangszereket készített. A vonósokkal édesapja ösztönzésére kezdett foglalkozni.  1969-től önálló műtermet nyít. 1981-ben szakmunkásvizsgát tett mint hangszerkészítő.  1983-ban önálló műhelyt nyított Tatabányán.  1987-ben mestervizsgát tett. Vonót 1989 és 2004 között készített 50-60 darabot,csak hegedűvonót.
Horváth József csellóvonó
HORVÁTH JÓZSEF 1948-ban született Budapesten. 1962-től 1966-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában hegedülni tanult Szipornapszky Mihálynénál. 1966 és 1993 között hegedűművészként tevékenykedett. 1971-72-ben, 1975-76-ban, és 1978-79-ben egy-egy évet töltött Kun József ottawai műhelyében, ahol vonókészítést tanult. 1993-tól kizárólag a vonókészítésnek szenteli idejét Mária utcai műhelyében. Három tanítványa:
HORVÁTH DEZSŐ (1946-) 1946 április 20-án született Göncön. 1951-ben kezdett hegedűlni. 1957-ben áttért a cimbalomra. 1978-ban Horváth József zenekarával Ottawában tartózkodott. 1979 januárjában ő is felkereste Kun Józsefet és tanulójává vált. 1980-tól önállóan készített vonókat a Havanna úti lakásában Budapesten.
IFJ. KÓNYA ISTVÁN / STEFANO CONIA 1946-ban született Felsőgallán. 1968-ban, az édesapja útmutatása alapján készített első hegedűjével elutazott Olaszországba, hogy elkezdje tanulmányait a cremonai Nemzetközi Hegedűkészítő Iskolában. Mesterei: Gio Batta Morassi és Pietro Sgarabotto. Tanulmányai befejezése után két évig dolgozott Morassi mester műhelyében. 1972-ben szerezte meg diplomáját és műhelyt nyitott a Corso Garibaldin, ahol azóta is dolgozik.
SCHNEIDER ISTVÁN   1943-ban született Várpalotán. 1960-ban betanított munkásként kezdett dolgozni a budapesti HANGSZÖV-ben. Közben Gruber Jánostól rézfúvós hangszerkészítést tanult. 1965-ben rézfúvós hangszerészként szakmunkásvizsgázott. 1969-től a József körúti HANGSZÖV tagja lett (1970-től KOZMOSZ Ipari Szövetkezet) 1972-ben vonóshangszer-készítő mestervizsgát tett Sáránszky Pál műhelyében. 1974-ben nyitotta meg saját műhelyét, ahol már csak vonós-pengetős hangszerekkel foglalkozott. Vonókat is készített.
A Molnár Gyűtemény magyar vonói
MOLNÁR GÉZA Molnár Géza egy jómódú családban született, majd az államosítások során a család elvesztette vagyonát. Az Állami Operettszínház zenekarának brácsása volt, emellett a kádári Magyarország legjelentősebb magán hangszer- és vonógyűjteményét hozta létre. Jó kedélyű, kedves, nagylelkű ember volt. Az egykori zeneakadémiai vonósműhely minden tagja rendszeresen dolgozott neki és amikor visszatért egy-egy turnéról sokszor meghívott minket otthonába, hogy megkínáljon minket külföldről hozott finomságokkal.
DARÓCZI PÉTER 1934-ben született Szegeden. 1953-ban a Szegedi Hangszergyárban kezdett dolgozni, itt tanulta a hegedűkészítést Sebők Lajos és Sebők Miklós irányítása alatt. 1957-ben szakmunkásvizsgát tett. 1982-től saját műhelyt is működtetett a Hunyadi János sugárúton, de főállásban továbbra a hangszergyárban dolgozott. Kisiparosként, saját készítésű gépekkel, alaposan felszerelte műhelyét. Vonóit általában nyolcszögletesre gyalulja, kápáit készen vásárolja, pecséttel nem jelöl.
DUDÁS LAJOS Szabadka
Kun József hegedűvonó
KUN JÓZSEF - JOSEPH KUN 1930-1996   1930-ban született Kassán. 1948-53-ig hegedű- és vonókészítést tanult Vladimir Prybiltől. 1956-ban hegedűművész diplomát szerzett. 1953-68-ig részmunkaidőben hegedű- és vonókészítőként dolgozott, miközben a Cseh Állami Konzervatórium hegedűtanára volt.
Sáránszky Pál hegedűvonó
SÁRÁNSZKY PÁL 1919-2000 A Cigl műhelyben tanult, majd Reményi Lászlóhoz került segédnek. 1940-es bevonulásáig ott dolgozott, majd hadifogsága után, 1946-ban visszatért oda, a műhely 1950-es államosításáig ott is maradt. 1957-től önállósult Pilát Pál egykori műhelyében. A háborút követő években sok bőgővonót készített. Az 1990-es években is csinált néhány vonót. A legtöbb általa jelzett vonó a német Dörfler cég terméke.
Kónya István hegedűvonó
Id. KÓNYA ISTVÁN 1919-1999 1943-tól fényképésznek tanult, majd mestervizsgát tett, műhelyt nyitott. Kónya István már 13 éves korában megpróbálkozott a hegedűkészítéssel, ám 1964-ben 44 esztendős volt, amikor elhatározta: elindul Cremonába, a hangszerkészítés fellegvárába, hogy megtanulja a mesterséget. Négy évet töltött ott. 1968-ban kiváló eredménnyel, aranyérmes diplomával tért haza Tatabányára. Később átköltözött Tatára, ahol 1999-ben bekövetkezett haláláig a hangszerkészítésnek szentelte minden idejét. Az első cremonai Triennálén csellójával ezüstérmet nyert 1976-ban. Vonót 1975 és 1992 között készített kb. 70-80 darabot. Hegedű-mélyhegedű, cselló és bőgővonókat vegyesen. Tanyítványai: Fiai Ifj. Kónya István (Stefano Conia) és Kónya Lajos Pecsét: KONYA I.
Czászár László hegedűvonó
CSÁSZÁR LÁSZLÓ 1910-? Racsinszky Jánosnál tanult 1929-ig, majd 1938-ig id. Bohák Lajosnál dolgozott. Vonókészítéssel is foglalkozott.
BÓZA LÁSZLÓ 1909-? 1923-tól tanult a Mogyoróssy cégnél, ahol 1931-ig dolgozott. Többek között vonót is készített.
ELEK BÉLA 1908-? 1922-26 tanult apjától. 1926-tól önálló műhelyt vezet. Előfordulnak Elek jelzésű vonók és az Elek hagyatékban voltak vonókészítő szerszámok.
Bodák Mihály hegedűvonó
BODÁK MIHÁLY Az 1930-as években dolgozott Detroitban.
BRAUN JÁNOS BRUNÓ 1905-1968 Apjától tanult, majd 1926-ban egy évig dolgozott Anton Ostlernél Mittenwaldban. 1927-től Temesváron dolgozott.
STEIGERWALD ERNŐ 1904-? 1918-21-ig tanult Hein Mártonnál Székesfehérváron, majd Laumann Róbertnél, 1924-től Bárány Dezső "angol műhelyeben" dolgozott. Havas István, Schneider József és Sternberg műhelyeiben is megfordult. 1932-ben önállósította magát. Vonókat is készített.
(KLIER) ROMAN JÓZSEF 1904-1950 Apjánál és Georg Winterlingnél tanult, 1920 körül dolgozott Walter Geipelnél, majd Laumann Robertnél Budapesten. 1927-től Wurlitzernél dolgozott New Yorkban. Feltehetően vonókat is készített.
Ifj. ELEK SÁNDOR 1901-1983 Édesapjánál tanult 1920-24-ig, majd 1927-ben önálló műhelyt alapított, szintén Miskolcon.
REMÉNYI ZOLTÁN 1900-1974 1916-tól 1919-ig apjánál tanulta a hegedűkészítést. 1958 Torontóban telepedett le, ahol 1959 alapította a "Reményi House of Musik Ldt"-t.
REMÉNYI LÁSZLÓ 1895-1964 Apjától tanult, majd Hamburgban Winterlingnél és Párizsban Caressa&Francaisnél. 1919-ban tért vissza az apai műhelybe. A Reményi műhelyben számos kiváló hegedűkészítő dolgozott.
TELMÁNYI EMIL 1892-1988 Speciális ív alakú vonót konstruált. (A prototipust a ZTI örzi)
KOVÁCS LAJOS 1891-1970 1920-ban szabadult fel Bikszegi Ferencnél, ezt követően Bergmann Andrásnál, Zimmer K. Ottónál, majd 1922 és 1928 között Sternbergnél dolgozott. 1928. augusztusában lett önálló. Vonókészítéssel is foglalkozott.
EMBER DEZSŐ 1888-1949 Hegedűket, vonókat is készített Zomborban.
Klier Antal hegedűvonó
KLIER ANTAL (a pozsonyi Klier András fia) 1908-30-ig Szegeden foglalkozott vonókészítéssel.
Ifj. BERGMANN ANDRÁS 1887-?, apja tanítványa, 1919-től vele dolgozott.
PALATINUS ANDRÁS 1887-1941 Habits Antalnál Budapesten és Lenhardt Jánosnál Pécsett tanult. Szolnokon sokoldalú hangszerészként ismerték. Vonót is készített.
Frirsz Miksa hegedűvonó
  FRIRSZ MIKSA 1884-1952   A 20. század első éveiben Pilát Pálnál, Budapesten tanult hegedűkészítést. Ezt követően Würzburgban, a Niet cégnek dolgozott, majd 1908-ban megnyitotta saját műhelyét Budapesten, ahol Mirth József és Mündl Ferenc segédként dolgozott neki. 1938-ban fia, ifj. Frirsz Miksa is sikeres szakvizsgát tett. Nagyon produktív mester volt, számtalan hegedű mellet néhány brácsát és csellót is készített.
BEKE PÉTER PÁL 1883-1945 Első hangszereit még pásztorkodás közben készítette. 1910-ben szabadult fel Laumann Róbertnél. Dolgozott Düsseldorfban Louis Ottonál (ott tanult vonót készíteni), Kölnben Josef Heldnél, Schönbachban és Párizsban is.
id. ELEK SÁNDOR 1881-1969 1895-től Bohák Lajosnál tanult hegedűkészítést. 1906-ban Miskolcon saját műhelyt nyitott. Előfordulnak Elek jelzésű vonók és az Elek hagyatékban voltak vonókészítő szerszámok.
BRAUN ANTAL II. 1877-1927 Bátyjánál, Braun Jánosnál tanult hangszerkészítést Szegeden. Kb. 1900-tól dolgozott Temesváron. Léteznek Braun jelzésű vonók, de sajnos személyesen még egyet sem láttam, így nem udom, hogy a Braun család melyik tagjától származhatnak.
Hangszergyáros és kereskedő
STERNBERG ÁRMIN A XIX. század végén alapította meg vállalkozását Budapesten. Később fiai, Árpád és Ferenc vették át az üzlet vezetését. A Sternberg cég fő tevékenysége a hangszerkereskedelem volt, de hangszergyártással és karbantartással is foglalkozott. A cég 1949-ig működött.
Havas István brácsavonó
HAVAS ISTVÁN 1872-1956 Brückner Nándornál tanult hegedűkészítést. 1905-től önálló. Pályájának kezdetén vonókat is készített.
ijf. STOWASSER JÁNOS, ?-1937 1924-ben vette át apja hangszergyárának vezetését, és 1937-ben bekövetkezett haláláig sikeresen irányította azt. Stowasser pecsétes vonók is előfordulnak.
BRAUN MIHÁLY 1870-1942. 1891-ben Szegeden, később Kolozsváron dolgozott. Léteznek a Braun jelzésű vonók, de személyesen még egyet sem láttam, így nem tudom, hogy a Braun család melyik tagjától származhatnak.
Reményi Mihály csellóvonó
REMÉNYI MIHÁLY 1867-1939 Tanczer György tanítványa volt, 1887-től Pilát Pálnak, majd 1889-től Ferenczy Sándornak dolgozott. 1890-ben saját műhelyt nyitott. Léteznek Reményi jelzésű vonók. Eddig két vonót láttam az ő pecsétjével, mind a kettő alpakka szerelékes, az egyik egy berzsenyfa hegedűvonó, a másik egy fernambuk csellóvonó.
Ferenczy-Tomasowsky Károly hegedűvonó
FERENCZY-TOMASOWSKY KÁROLY 1863 -? Zach és Schunda tanítványa volt Pesten. Később Berlinben, Rotterdamban, Hágában és New Yorkban dolgozott. Budapesten és Bécsben jelzett vonóiról van tudomásunk.
Bergmann András hegedűvonó
BERGMANN ANDRÁS 1862-1932 Bartek Ede tanyítványa, sokáig Pilát Pál segédje. 1898-ban saját műhelyt nyitott Budapesten. Pecsétje BERGMANN A.BUDAPEST
DAUM KÁROLY VILMOS 1860-? Mostohaapjánál, a hegedű-és vonókészítő Franz Hillernél tanulta a szakmát Bécsújhelyen. 1888-ban ment Pozsonyba, 1891-ben visszatért szülővárosába. 1902-06-ig a németországi Barmenben dolgozott.
Pilát Pál hegedűpálca
PILÁT PÁL 1860-1931 Thomas Zachnál tanult hegedűkészítést Bécsben, ahol később Gabriel Lemböcknek és David Bittnernek is dolgozott. Budapestre költözött, Schunda Vencel József, később pedig Bartek Ede segédje volt, akinek műhelyét 1883-ban átvette.
BRAUN JÁNOS 1860-1906 Lutz Ignácnál tanult hegedűkészítést Bécsben. 1883-tól Szegeden dolgozott hegedűkészítőként és látszerészként. Léteznek Braun jelzésű vonók, de sajnos személyesen még egyet sem láttam, így nem tudom, hogy a Braun család melyik tagjától származhatnak.
KÖHLER LAJOS 1859-1935.  Abaujszántón született, Pilát Pálnál tanult hegedűkészítést. 1887-ben önállósult Budapesten. 1891-ben Berlinben dolgozott, majd Chicagoban. Az 1896-os földrengés után visszatért Budapestre. Vonóit a KÖHLER L.BUDAPEST pecséttel jelzi.
SZEPESSY BÉLA 1856-1925 Pesten született, 1868-74-ig Nemessányi Sámuelnél tanult hegedűkészítést, ahol együtt dolgozott C. H. Voigttal, aki korábban vonókészítést tanult Markneukirchenben. 1875-79-ig a bécsi Zach műhelyben, 1879-81-ig pedig Münchenben dolgozott, majd 1882-ben Londonban nyitott műhelyt. Vonóin a SZEPESSY BÉLA jelzést használta.
VOIGT CARL HERMANN 1850-1925 Markneukirchenben született, ahol vonókészítést tanult, majd 1867-ig Otto Bauschnál, Drezdában dolgozott.
WINDISCH GUSZTÁV 1849-? A mester szülővárosában, Gyömrőn dolgozott és többek között vonókészítéssel is foglalkozott.
BRAUN ANTAL I. 1847-1901 Szülővárosában, Kuttenbergben tanult hegedűkészítést, II. Ferdinand Josef Homolkánál, majd a Placht cégnél dolgoztt Bécsben. 1876-ban jött Budapestre, ahol 1887-ig működött, ezután Szegedre, majd Belgrádba távozott. Léteznek Braun jelzésű vonók, de sajnos személyesen még egyet sem láttam, így nem tudom, hogy a Braun család melyik tagjaitól származhatnak.
id. STOWASSER JÁNOS, 1846-? 1867-ben érkezett Magyarországra és megalapította a Stowasser hangszergyárat. Stowasser pecsétes vonók is előfordulnak.
Riedl János hegedűvonó
RIEDL JÁNOS 1833-1918 Schönwertben született, Graslitzban tanult hangszerkészítést, később Bécsben és Pozsonyban dolgozott, végül 1861-ben Sopronban telepedett le.A leszármazottjai a mai napig ebben a városban élnek. Fő szakterülete, a rézfúvós hangszerek mellett, vonóshangszerekkel is foglakozott.  
KABINGER JAKAB (GABINGER illetve RABINGER írásmódban is találjuk.) ?-1876 Bécsben tanult hegedűkészítést,1838-ban már Pesten élt. Előbb Tischenant Ferencnek majd Teufelsdorfer Péternek dolgozott. 1846-ban örökölte Teufelsdorfer műhelyét.1857-ben kivándorolt Kijevbe, ahol 1876-ban hunyt el. Kabinger Jakabot minden idők legjobb magyar vonókészítőjeként tartják számon a régi szakirodalomban. Pecsétje szövege:J.RABINGER
DIEHL JÁNOS A mester egy német hegedű- és vonókészítő család sarja, 1808 körül Magyarországon, majd 1843-ig Mainzban dolgozott. Elképzelhető hogy vonót is készített.
TEUFELSDORFER PÉTER 1784-1845 Franz Gaissenhofnál tanult hegedűkészítést Bécsben. 1808-tól haláláig Pesten dolgozott. Korának egyik legfontosabb hegedűkészítője volt, de kiváló vonókészítő hírében is állt.
LEEB ANDRÁS KÁROLY 1784-ben Bécsben, 1789-től Pozsonyban, majd 1801‒13-ig ismét Bécsben dolgozott hegedűkészítőként, emellett vonókat is készített.

Main menu

cikk | by Dr. Radut