KOVÁCS TIBOR
1980-ban született Pozsonyban.
Zenész családja hagyományait követve megtanult hegedülni, e hangszer iránti szenvedélye a mai napig kíséri. Gyermekkorát javarészt Spanyolországban töltötte.
1996-ban kezdte tanulmányait a cremonai Nemzetközi Hegedűkészítő Iskolában (I.P.I.A.L.L.), ugyanakkor a cremonai vonókészítő iskolába is felvételt nyert (C.F.P. Regione Lombardia di Cremona).
IVÁNYI PÉTER
1977-ben született Nyíregyházán.
1981-ben kezdte zenei tanulmányait, hegedű szakon.
1983-ban kezdte iskolás éveit, a nyíregyházi Zenei Általános Iskolában. Több kórusban énekelt, tanuló zenekarokban játszott. Tanára, többek között, Szabó Dénes, Kossuth- és Liszt-díjas zenepedagógus, kórusvezető.
1992-94 között kántorképző és karvezetőképző kurzusokon vett részt.
1995-ben érettségizett a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola hegedű tanszakán.
FODOR GÁBOR
1976-ban született Budapesten.
1996-tól 1999-ig fafúvós hangszerkészítést tanult, Szabó Attila és Csernai Zoltán műhelyében, a SONUS hangszerüzletben
1999 szeptemberétől 2000 végéig vonókészítést tanult Etzler Bernd műhelyében, Gödön.
2001-ben vonókészítőként dolgozott Guminár Tamás hegedűkészítő műhelyében.
2002-től 2007-ig Juhos Tibor Rosé hangszerüzletének műhelyében javított és készített vonókat. Modern vonók mellett barokk vonókkal is foglalkozott.
FERENCZ TAMÁS
1974-ben született Sepsiszentgyörgyön.
1994-ben végzett a Plugor Sándor Művészeti Líceum zenei tagozatán. Ekkor már próbálkozott hangszerek készítésével, végül kobozkészítésre specializálta műhelyét.
2003-ban, több mint hat év autodidakta munkálkodás után Magyarországra költözött és Etzler Bernd vonókészítő műhelyében tanult Gödön.
2007-től családjával Belgiumban él, külső munkatársként továbbra is az Etzler műhely csapatát erősíti.
NAGY ANDRÁS
1974-ben született Miskolcon.
1989-1993 - Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Miskolc, hegedű főtárgy
1993-1995 - Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Hangszerészképző Iskolája, Budapest, vonós-pengetős hangszerkészítő és javító. Mestere: Harsányi István.
GÁSPÁR KÁROLY
1973-ban született Budapesten
1992 Tóth Károly és Radics Sándor sashalmi műhelyében tanult, előbbitől hegedűkészítést, utóbbitól vonókészítést.
1993 Az év második felétől dolgozott Josef Fedra-nál Hágában 9 hónapot.
1994 Alexander Miholicsnál diplomázott Belgiumban.
Tanulmányi utakat tett Kent John Rosenstein amsterdami vonókészítő műhelyébe.
1995 Visszatért Budapestre és felvették Farkas István Népszínház utcai üzletébe műhelyvezetőnek.
GOLLOB BALÁZS
1971-ben született Budapesten.
1989 Kaesz Gyula Faipari Szakiskola Vonós-pengetős hangszerész szak
1991 Szakvizsga. Mestere Bősz Károly és Sáránszky Pál
1991-1992. A Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója
1993-tól 1995-ig Sáránszky Pál hegedűkészítő mester segédje
1995-1997 Cremona, Olaszország I.P.I.A.L.L. Mestere Giorgio Scolari
1997 Hegedűkészítő szakvizsga, Cremona
1997 óta saját műhelyében Újpesten dolgozik
2004 Mestervizsga
CSONTOS PÉTER
1967-ben született Miskolcon.
Érettségi után Szegeden tanult hangszerkészítést.
1990 és 1997 között a Szegedi Hangszerkészítõ Manufaktúrában dolgozott.
1998-2001 között hegedûkészítést tanult a Cremonai Nemzetközi Hangszerkészítõ Iskolában (IPIALL), ahol 2001-ben diplomázott Daniele Scolari mester tanítványaként.
A nappali képzés mellett a C.F.P. Regione Lombardia di Cremona esti képzésén vonókészítést tanult. Mesterei Giovanni Lucchi és Julia Schanzenbach voltak.
2000-ben diplomázott vonókészítõként.
SZIRÁKI TAMÁS
1966-ban született Budapesten.
1985 - érettségi, Budapest, Táncsics Mihály Gimnázium.
1987 - háztartási gép szerelő szakmunkásvizsga.
1987-89 - sorkatonai szolgálat.
1989-1991 - takarító, kézbesítő, Országos Onkológiai Intézet.
1991-1995 - abszolutórium, ELTE BTK Kínai Szak
1995-1999 - backoffice, határidős devizakereskedelem, Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt.
1999-2000 - backoffice, határidős fedezeti ügyletek, UBM Kft.
PAUL SADKA
1966-ban született Buckingham-ben, az Egyesült Királyságban.
1991-1994 között csellószakot végzett a Trinity College of Music-ban, Londonban, emellett a fényképész szakmai végzettséget is szerzett.
1994-95-ben Noel Burke vonókészítő mesternél tanult, Írországban, majd tanulmányait Cremonában folytatta.
1996-tól 1998-ig Dél-Franciaországban dolgozott.
1998. végén érkezett Budapestre, ahol az első évben Holló Bence műhelyében dolgozott.
2000-2003-ig saját műhelye volt Budapesten.
ETZLER BERND
1964-ben született Emsbürenben (Németország).
1986-88-ban tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűkészítő műhelyében végezte, Kőrösi Ferenc szakmai vezetésével.
1988-tól 1992-ig segédként dolgozott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűkészítő műhelyében.
1989-ban első vonóit Sáli Géza irányításával készítette.
1991-tól 1996-ig szakmai gyakorlatokon vett részt Stéphane Thomachot párizsi műhelyében.
1993-ban alapította saját vonókészítő műhelyét Gödön.
LAKATOS LÁSZLÓ
1962-ben született Szabadkán.
1982-ben kezdett hangszerkészítéssel foglakozni.
1982-től 1992-ig rendszeresen konzultált Dudás Lajos szabadkai hangszerkészítő mesterrel.
1992-től 1996-ig a Bogsütz István és Juharos László által vezetett budapesti Accord hangszerműhelyben dolgozott. Kollégái: Judith Moser, Nemessányi László.
Tanítványai:
MARTIN JÁNOS
1961-ben született Budapesten.
1983-tól 1987-ig a cremonai Antonio Stardivari Nemzetközi Hegedűkészítő Iskolában (I.P.I.A.L.L.) tanult. Mesterei: Giorgio Scolari és Claudio Amighetti.
1987- től 1989-ig a C.F.P. Regione Lombardia di Cremona esti iskola mesterkurzusán tanult vonókészítést Giovanni Lucchi és Emilio Slaviero mesterek vezetésével.
1989 és 2004 között Cremonában dolgozott, ahol együttműködött sógorával, Gaspar Borchardt-tal.
2004-től Budapesten dolgozik.
SÁLI GÉZA
1960-ban született Mezőhegyesen.
1978-tól 1980-ig a 12 éves hegedűtanulás és érettségi után, a Liszt Ferenc Zeneakadémia műhelyében, Lakatos Ferenc mester szárnyai alatt hegedűkészítést tanult.
1981-ben készülnek az első vonók( akkor még barokk).
1985-ben mestervizsgázott Budapesten
1989. februárjában "fertőzte" meg Etzler Berndet a vonókészítéssel.
1989-töl Grazban tevékenykedik mint hegedű és vonókészítő.
1996-ban szerezte második mesterlevelét Bécsben.
SZITHA ATTILA
1955-ben született Karcagon.
Zenei tanulmányait négy éves korában kezdte zongora, majd hat évesen cselló szakon.
A debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett. Középiskolai évei alatt kezdett érdeklődni a hangszerkészítés iránt, olyannyira, hogy szakmai útmutatást kért hangszerkészítőktől.
1979-ben szerezte csellóművész-művésztanári és kamaraművészi diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Budapesten, Perényi Miklós növendékeként.
VÁRADY-SZABÓ LÁSZLÓ
1955-ben született Debrecenben.
1975-ben érettségizett nagybőgő szakon a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában.
1978-ban szerezte nagybőgőtanári diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán debreceni tagozatán.
1976-tól a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, későbbi nevén a Debreceni Filharmonikus Zenekar, illetve, mai nevén a Kodály Filharmonikus Zenekar nagybőgőse.
PÉTERI KÁROLY
1955-ben született Debrecenben.
1974-ben érettségizett, 1976-ban órás, 1980-ban elektrotechnikus, 1982-ben elektronikai műszerész végzettséget szerzett.
Főállása mellett, az 1980-as évek elejétől folyamatosan foglalkozott hegedűkészítéssel.
1982-1989-ig Balázs István útmutatása alapján fejlesztette szakmai tudását.
HORVÁTH ANTAL
1967-ben,13 évesen készítette első hegedűjét és vonóját.
Hegedűkészítéssel és vonókészítéssel egyaránt foglalkozott. Aktív éveiben Saarbrückenben és Recklinghausban is dolgozott, majd a 90-es években hazatelepült Szombathelyre.
Néhány éve visszavonult és a festészetnek szenteli az idejét.
2011 óta fia, Horváth Martin lépett nyomdokaiba, aki szintén foglalkozik hegedű- és vonókészítéssel egyaránt..
LAKATOS JÁNOS
1950-ben született Egerszalókon.
1965-66-ban az egri Gárdonyi Géza Gimnázium zenei tagozatának volt a tanulója.
1967-ben a vendéglátásban muzsikált édesapjával Mezőkövesden.
1968-ban már Budapesten muzsikált.
1969-70-ben klarinétot tanult a Zenei Stúdióban, mint népzenész.
1970-től nyugdíjazásáig aktív klarinétosként járta a világot.
1995 és 1998 között Horváth Józseftől tanult vonókészítést. Rigó Rudolffal is konzultált.
1997-től kispesti otthonában készített vonókat.
RADICS SÁNDOR
1951-ben született Kartalban.
1969-ben nagybőgő szakon érettségizett a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában.
1969-90-ig aktív zenészként dolgozott.
1981-85 között Horváth Józseftől tanult vonókészítést.
1985-től Budapesten készített vonókat.
1992-től, Tóth Károllyal közösen bérelt műhelyében, Sashalmon dolgozott.
1994-ben Bécsbe költözött.
1996-ban nyitotta saját műhelyét Golsban.
2006 óta a frauenkircheni műhelyében alkot.
Tanítványai
RIGÓ RUDOLF 1949-2001
1949-ben született Budapesten.
A 60-as években, a fiatal tehetségeket támogató Rajkó Művészegyüttesben nagybőgőzött.
1992-től Radics Sándor sashalmi műhelyében tanult vonókészítést.
1992-93-ban Horváth Józsefnél is folytatott szakmai tanulmányokat.
2001-ben bekövetkezett haláláig igen termékeny vonókészítő volt, saját modelljét fejlesztette, igényesen megalkotott munkáit saját pecsétjével jelölte. Emellett színvonalas francia vonó kópiákat is készített.
TUCSNI LÁSZLÓ
1948-ban született Szekszárdon.
1962-1966-ig hegedűszakon tanult a pécsi konzervatóriumban, tanára Grév Mathild.
1967-1970-ig a Zeneakadémia pécsi tagozatán folytatta tanulmányait, tanára Botvay Henrik volt.
1970-ben diplomázott, majd egy évig Jugoszláviában dolgozott.
1971-2008-ig a holland Hilversumi Rádió Kamarazenekarának hegedűse, az utolsó években második koncertmestere volt.
KÓNYA LAJOS
1948-ban született Tatabányán. Fényképészetet és hegedűkészítést egyaránt édesapjától tanult.
1968 körül kezdett fafaragással foglalkozni, majd népi hangszereket készített. A vonósokkal édesapja ösztönzésére kezdett foglalkozni.
1969-től önálló műtermet nyít.
1981-ben szakmunkásvizsgát tett mint hangszerkészítő.
1983-ban önálló műhelyt nyított Tatabányán.
1987-ben mestervizsgát tett. Vonót 1989 és 2004 között készített 50-60 darabot,csak hegedűvonót.
HORVÁTH JÓZSEF
1948-ban született Budapesten.
1962-től 1966-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában hegedülni tanult Szipornapszky Mihálynénál.
1966 és 1993 között hegedűművészként tevékenykedett.
1971-72-ben,
1975-76-ban, és
1978-79-ben egy-egy évet töltött Kun József ottawai műhelyében, ahol vonókészítést tanult.
1993-tól kizárólag a vonókészítésnek szenteli idejét Mária utcai műhelyében.
Három tanítványa:
HORVÁTH DEZSŐ (1946-)
1946 április 20-án született Göncön.
1951-ben kezdett hegedűlni.
1957-ben áttért a cimbalomra.
1978-ban Horváth József zenekarával Ottawában tartózkodott.
1979 januárjában ő is felkereste Kun Józsefet és tanulójává vált.
1980-tól önállóan készített vonókat a Havanna úti lakásában Budapesten.
IFJ. KÓNYA ISTVÁN / STEFANO CONIA
1946-ban született Felsőgallán.
1968-ban, az édesapja útmutatása alapján készített első hegedűjével elutazott Olaszországba, hogy elkezdje tanulmányait a cremonai Nemzetközi Hegedűkészítő Iskolában. Mesterei: Gio Batta Morassi és Pietro Sgarabotto. Tanulmányai befejezése után két évig dolgozott Morassi mester műhelyében.
1972-ben szerezte meg diplomáját és műhelyt nyitott a Corso Garibaldin, ahol azóta is dolgozik.
SCHNEIDER ISTVÁN
1943-ban született Várpalotán.
1960-ban betanított munkásként kezdett dolgozni a budapesti HANGSZÖV-ben. Közben Gruber Jánostól rézfúvós hangszerkészítést tanult.
1965-ben rézfúvós hangszerészként szakmunkásvizsgázott.
1969-től a József körúti HANGSZÖV tagja lett (1970-től KOZMOSZ Ipari Szövetkezet)
1972-ben vonóshangszer-készítő mestervizsgát tett Sáránszky Pál műhelyében.
1974-ben nyitotta meg saját műhelyét, ahol már csak vonós-pengetős hangszerekkel foglalkozott. Vonókat is készített.
MOLNÁR GÉZA
Molnár Géza egy jómódú családban született, majd az államosítások során a család elvesztette vagyonát. Az Állami Operettszínház zenekarának brácsása volt, emellett a kádári Magyarország legjelentősebb magán hangszer- és vonógyűjteményét hozta létre. Jó kedélyű, kedves, nagylelkű ember volt. Az egykori zeneakadémiai vonósműhely minden tagja rendszeresen dolgozott neki és amikor visszatért egy-egy turnéról sokszor meghívott minket otthonába, hogy megkínáljon minket külföldről hozott finomságokkal.
DARÓCZI PÉTER
1934-ben született Szegeden.
1953-ban a Szegedi Hangszergyárban kezdett dolgozni, itt tanulta a hegedűkészítést Sebők Lajos és Sebők Miklós irányítása alatt.
1957-ben szakmunkásvizsgát tett.
1982-től saját műhelyt is működtetett a Hunyadi János sugárúton, de főállásban továbbra a hangszergyárban dolgozott.
Kisiparosként, saját készítésű gépekkel, alaposan felszerelte műhelyét.
Vonóit általában nyolcszögletesre gyalulja, kápáit készen vásárolja, pecséttel nem jelöl.
KUN JÓZSEF - JOSEPH KUN 1930-1996
1930-ban született Kassán.
1948-53-ig hegedű- és vonókészítést tanult Vladimir Prybiltől.
1956-ban hegedűművész diplomát szerzett.
1953-68-ig részmunkaidőben hegedű- és vonókészítőként dolgozott, miközben a Cseh Állami Konzervatórium hegedűtanára volt.
SÁRÁNSZKY PÁL 1919-2000
A Cigl műhelyben tanult, majd Reményi Lászlóhoz került segédnek. 1940-es bevonulásáig ott dolgozott, majd hadifogsága után, 1946-ban visszatért oda, a műhely 1950-es államosításáig ott is maradt. 1957-től önállósult Pilát Pál egykori műhelyében. A háborút követő években sok bőgővonót készített. Az 1990-es években is csinált néhány vonót. A legtöbb általa jelzett vonó a német Dörfler cég terméke.
Id. KÓNYA ISTVÁN 1919-1999
1943-tól fényképésznek tanult, majd mestervizsgát tett, műhelyt nyitott. Kónya István már 13 éves korában megpróbálkozott a hegedűkészítéssel, ám 1964-ben 44 esztendős volt, amikor elhatározta: elindul Cremonába, a hangszerkészítés fellegvárába, hogy megtanulja a mesterséget. Négy évet töltött ott. 1968-ban kiváló eredménnyel, aranyérmes diplomával tért haza Tatabányára. Később átköltözött Tatára, ahol 1999-ben bekövetkezett haláláig a hangszerkészítésnek szentelte minden idejét. Az első cremonai Triennálén csellójával ezüstérmet nyert 1976-ban. Vonót 1975 és 1992 között készített kb. 70-80 darabot. Hegedű-mélyhegedű, cselló és bőgővonókat vegyesen.
Tanyítványai: Fiai Ifj. Kónya István (Stefano Conia) és Kónya Lajos
Pecsét: KONYA I.
CSÁSZÁR LÁSZLÓ 1910-?
Racsinszky Jánosnál tanult 1929-ig, majd 1938-ig id. Bohák Lajosnál dolgozott. Vonókészítéssel is foglalkozott.
BÓZA LÁSZLÓ 1909-?
1923-tól tanult a Mogyoróssy cégnél, ahol 1931-ig dolgozott. Többek között vonót is készített.
ELEK BÉLA 1908-?
1922-26 tanult apjától. 1926-tól önálló műhelyt vezet. Előfordulnak Elek jelzésű vonók és az Elek hagyatékban voltak vonókészítő szerszámok.
BODÁK MIHÁLY
Az 1930-as években dolgozott Detroitban.
BRAUN JÁNOS BRUNÓ 1905-1968
Apjától tanult, majd 1926-ban egy évig dolgozott Anton Ostlernél Mittenwaldban. 1927-től Temesváron dolgozott.
STEIGERWALD ERNŐ 1904-?
1918-21-ig tanult Hein Mártonnál Székesfehérváron, majd Laumann Róbertnél, 1924-től Bárány Dezső "angol műhelyeben" dolgozott. Havas István, Schneider József és Sternberg műhelyeiben is megfordult. 1932-ben önállósította magát.
Vonókat is készített.
(KLIER) ROMAN JÓZSEF 1904-1950
Apjánál és Georg Winterlingnél tanult, 1920 körül dolgozott Walter Geipelnél, majd Laumann Robertnél Budapesten. 1927-től Wurlitzernél dolgozott New Yorkban. Feltehetően vonókat is készített.
Ifj. ELEK SÁNDOR 1901-1983
Édesapjánál tanult 1920-24-ig, majd 1927-ben önálló műhelyt alapított, szintén Miskolcon.
REMÉNYI ZOLTÁN 1900-1974
1916-tól 1919-ig apjánál tanulta a hegedűkészítést. 1958 Torontóban telepedett le, ahol 1959 alapította a "Reményi House of Musik Ldt"-t.
REMÉNYI LÁSZLÓ 1895-1964
Apjától tanult, majd Hamburgban Winterlingnél és Párizsban Caressa&Francaisnél. 1919-ban tért vissza az apai műhelybe. A Reményi műhelyben számos kiváló hegedűkészítő dolgozott.
TELMÁNYI EMIL 1892-1988
Speciális ív alakú vonót konstruált. (A prototipust a ZTI örzi)
KOVÁCS LAJOS 1891-1970
1920-ban szabadult fel Bikszegi Ferencnél, ezt követően Bergmann Andrásnál, Zimmer K. Ottónál, majd 1922 és 1928 között Sternbergnél dolgozott. 1928. augusztusában lett önálló. Vonókészítéssel is foglalkozott.
EMBER DEZSŐ 1888-1949
Hegedűket, vonókat is készített Zomborban.
KLIER ANTAL (a pozsonyi Klier András fia)
1908-30-ig Szegeden foglalkozott vonókészítéssel.
Ifj. BERGMANN ANDRÁS 1887-?, apja tanítványa, 1919-től vele dolgozott.
PALATINUS ANDRÁS 1887-1941
Habits Antalnál Budapesten és Lenhardt Jánosnál Pécsett tanult. Szolnokon sokoldalú hangszerészként ismerték. Vonót is készített.
FRIRSZ MIKSA 1884-1952 A 20. század első éveiben Pilát Pálnál, Budapesten tanult hegedűkészítést. Ezt követően Würzburgban, a Niet cégnek dolgozott, majd 1908-ban megnyitotta saját műhelyét Budapesten, ahol Mirth József és Mündl Ferenc segédként dolgozott neki. 1938-ban fia, ifj. Frirsz Miksa is sikeres szakvizsgát tett. Nagyon produktív mester volt, számtalan hegedű mellet néhány brácsát és csellót is készített.
BEKE PÉTER PÁL 1883-1945
Első hangszereit még pásztorkodás közben készítette. 1910-ben szabadult fel Laumann Róbertnél. Dolgozott Düsseldorfban Louis Ottonál (ott tanult vonót készíteni), Kölnben Josef Heldnél, Schönbachban és Párizsban is.
id. ELEK SÁNDOR 1881-1969
1895-től Bohák Lajosnál tanult hegedűkészítést. 1906-ban Miskolcon saját műhelyt nyitott. Előfordulnak Elek jelzésű vonók és az Elek hagyatékban voltak vonókészítő szerszámok.
BRAUN ANTAL II. 1877-1927
Bátyjánál, Braun Jánosnál tanult hangszerkészítést Szegeden. Kb. 1900-tól dolgozott Temesváron. Léteznek Braun jelzésű vonók, de sajnos személyesen még egyet sem láttam, így nem udom, hogy a Braun család melyik tagjától származhatnak.
Hangszergyáros és kereskedő
STERNBERG ÁRMIN
A XIX. század végén alapította meg vállalkozását Budapesten. Később fiai, Árpád és Ferenc vették át az üzlet vezetését. A Sternberg cég fő tevékenysége a hangszerkereskedelem volt, de hangszergyártással és karbantartással is foglalkozott. A cég 1949-ig működött.
HAVAS ISTVÁN 1872-1956
Brückner Nándornál tanult hegedűkészítést. 1905-től önálló. Pályájának kezdetén vonókat is készített.
ijf. STOWASSER JÁNOS, ?-1937
1924-ben vette át apja hangszergyárának vezetését, és 1937-ben bekövetkezett haláláig sikeresen irányította azt. Stowasser pecsétes vonók is előfordulnak.
BRAUN MIHÁLY 1870-1942.
1891-ben Szegeden, később Kolozsváron dolgozott. Léteznek a Braun jelzésű vonók, de személyesen még egyet sem láttam, így nem tudom, hogy a Braun család melyik tagjától származhatnak.
REMÉNYI MIHÁLY 1867-1939
Tanczer György tanítványa volt, 1887-től Pilát Pálnak, majd 1889-től Ferenczy Sándornak dolgozott. 1890-ben saját műhelyt nyitott. Léteznek Reményi jelzésű vonók. Eddig két vonót láttam az ő pecsétjével, mind a kettő alpakka szerelékes, az egyik egy berzsenyfa hegedűvonó, a másik egy fernambuk csellóvonó.
FERENCZY-TOMASOWSKY KÁROLY 1863 -?
Zach és Schunda tanítványa volt Pesten. Később Berlinben, Rotterdamban, Hágában és New Yorkban dolgozott. Budapesten és Bécsben jelzett vonóiról van tudomásunk.
BERGMANN ANDRÁS 1862-1932
Bartek Ede tanyítványa, sokáig Pilát Pál segédje. 1898-ban saját műhelyt nyitott Budapesten. Pecsétje BERGMANN A.BUDAPEST
DAUM KÁROLY VILMOS 1860-?
Mostohaapjánál, a hegedű-és vonókészítő Franz Hillernél tanulta a szakmát Bécsújhelyen. 1888-ban ment Pozsonyba, 1891-ben visszatért szülővárosába. 1902-06-ig a németországi Barmenben dolgozott.
PILÁT PÁL 1860-1931
Thomas Zachnál tanult hegedűkészítést Bécsben, ahol később Gabriel Lemböcknek és David Bittnernek is dolgozott. Budapestre költözött, Schunda Vencel József, később pedig Bartek Ede segédje volt, akinek műhelyét 1883-ban átvette.
BRAUN JÁNOS 1860-1906
Lutz Ignácnál tanult hegedűkészítést Bécsben. 1883-tól Szegeden dolgozott hegedűkészítőként és látszerészként. Léteznek Braun jelzésű vonók, de sajnos személyesen még egyet sem láttam, így nem tudom, hogy a Braun család melyik tagjától származhatnak.
KÖHLER LAJOS 1859-1935. Abaujszántón született, Pilát Pálnál tanult hegedűkészítést. 1887-ben önállósult Budapesten. 1891-ben Berlinben dolgozott, majd Chicagoban. Az 1896-os földrengés után visszatért Budapestre. Vonóit a KÖHLER L.BUDAPEST pecséttel jelzi.
SZEPESSY BÉLA 1856-1925
Pesten született, 1868-74-ig Nemessányi Sámuelnél tanult hegedűkészítést, ahol együtt dolgozott C. H. Voigttal, aki korábban vonókészítést tanult Markneukirchenben. 1875-79-ig a bécsi Zach műhelyben, 1879-81-ig pedig Münchenben dolgozott, majd 1882-ben Londonban nyitott műhelyt. Vonóin a SZEPESSY BÉLA jelzést használta.
VOIGT CARL HERMANN 1850-1925
Markneukirchenben született, ahol vonókészítést tanult, majd 1867-ig Otto Bauschnál, Drezdában dolgozott.
WINDISCH GUSZTÁV 1849-?
A mester szülővárosában, Gyömrőn dolgozott és többek között vonókészítéssel is foglalkozott.
BRAUN ANTAL I. 1847-1901
Szülővárosában, Kuttenbergben tanult hegedűkészítést, II. Ferdinand Josef Homolkánál, majd a Placht cégnél dolgoztt Bécsben. 1876-ban jött Budapestre, ahol 1887-ig működött, ezután Szegedre, majd Belgrádba távozott. Léteznek Braun jelzésű vonók, de sajnos személyesen még egyet sem láttam, így nem tudom, hogy a Braun család melyik tagjaitól származhatnak.
id. STOWASSER JÁNOS, 1846-?
1867-ben érkezett Magyarországra és megalapította a Stowasser hangszergyárat. Stowasser pecsétes vonók is előfordulnak.
RIEDL JÁNOS 1833-1918 Schönwertben született, Graslitzban tanult hangszerkészítést, később Bécsben és Pozsonyban dolgozott, végül 1861-ben Sopronban telepedett le.A leszármazottjai a mai napig ebben a városban élnek. Fő szakterülete, a rézfúvós hangszerek mellett, vonóshangszerekkel is foglakozott.
KABINGER JAKAB (GABINGER illetve RABINGER írásmódban is találjuk.) ?-1876
Bécsben tanult hegedűkészítést,1838-ban már Pesten élt. Előbb Tischenant Ferencnek majd Teufelsdorfer Péternek dolgozott. 1846-ban örökölte Teufelsdorfer műhelyét.1857-ben kivándorolt Kijevbe, ahol 1876-ban hunyt el. Kabinger Jakabot minden idők legjobb magyar vonókészítőjeként tartják számon a régi szakirodalomban. Pecsétje szövege:J.RABINGER
DIEHL JÁNOS
A mester egy német hegedű- és vonókészítő család sarja, 1808 körül Magyarországon, majd 1843-ig Mainzban dolgozott. Elképzelhető hogy vonót is készített.
TEUFELSDORFER PÉTER 1784-1845
Franz Gaissenhofnál tanult hegedűkészítést Bécsben. 1808-tól haláláig Pesten dolgozott. Korának egyik legfontosabb hegedűkészítője volt, de kiváló vonókészítő hírében is állt.
LEEB ANDRÁS KÁROLY
1784-ben Bécsben, 1789-től Pozsonyban, majd 1801‒13-ig ismét Bécsben dolgozott hegedűkészítőként, emellett vonókat is készített.