Reményi László
REMÉNYI LÁSZLÓ 1895-1964
Apjától tanult, majd Hamburgban Winterlingnél és Párizsban Caressa&Francaisnél. 1919-ban tért vissza az apai műhelybe. A Reményi műhelyben számos kiváló hegedűkészítő dolgozott.
Dr. Tímár András "A magyar HEGEDŰKÉSZÍTÉS története" című könyvéből
REMÉNYI LÁSZLÓ (* 1895.V.20., Budapest + 1964.XII.22., Budapest) apja példájára és irányításával, 14 éves korában kezdte el hegedűkészítői tanulmányait. 1912-ben szabadult fel, az érettségivel egyidőben. Schiffernél és Frisch Antalnál csellózni is tanult, és ebben művészi színvonalat ért el.
Ezután az L Világháború kitöréséig külföldön tanult: Georg Winterlingnél Hamburgban (1913), a „Caressa et Frangais" cégnél pedig Párizsban (1914 augusztusáig). Későbbi önállósága idején is többször töltött hónapokat európai tanulmányutakon, és - akárcsak apja - a régi mesterhangszerek kiváló szakértőjévé képezte magát.
Párizsból visszatérvén bevonult katonának, és több hadi kitüntetést szerzett. 1919-ben a cég társtulajdonosa lett, akkor már a VI., Király u. 58/60. sz. alatt.
A Kézművesipari Tárlaton 1925-ben ezüstkoszorút, 1926-ban aranyérmet, 1936-ban pedig ezüstérmet nyert. 1938-ban Berlinben is aranyérmet nyert a nemzetközi ipari kiállításon.
1935-ben hites törvényszéki szakértő lett. A Postatakarékpénztár Zálogintézetének szakértő becsüse volt, majd később a KIOSZ bírálóbizottsági tagjaként és a Zeneművészeti Főiskola számára végzett szakértői tevékenységet. Ő bírálta el a Magyarországról kikerülő hangszereket.
Szakirodalmi munkássága is jelentős. Tudása édesapjáét is felülmúlta.
Saját készítésű hegedűivel kecses Stradivari-formát valósított meg. Ő is szesz- és olajlakkot használt (utóbbit saját recept szerint), de narancssárga vagy sárga színben. A hangszerkészítés során az anyag, a kidolgozás és a hangbeállítás összefüggései érdekelték leginkább. Akusztikai eredményei az ő készítményeit is hangversenypódiumra teszik hivatottá.