Sáránszky Pál

SÁRÁNSZKY PÁL 1919-2000

A Cigl műhelyben tanult, majd Reményi Lászlóhoz került segédnek. 1940-es bevonulásáig ott dolgozott, majd hadifogsága után, 1946-ban visszatért oda, a műhely 1950-es államosításáig ott is maradt. 1957-től önállósult Pilát Pál egykori műhelyében. A háborút követő években sok bőgővonót készített. Az 1990-es években is csinált néhány vonót. A legtöbb általa jelzett vonó a német Dörfler cég terméke.

Dr. Tímár András "A magyar HEGEDŰKÉSZÍTÉS története" című könyvéből

---

A Cigl műhelyből került ki SÁRÁNSZKY PÁL (*1919.V.8., Pilis, Pest m) is, a mai magyar hegedűkészítés vezető egyénisége, akinek munkásságában a Pilát-iskola leg­jobb hagyományai élnek tovább.

Családja lengyel eredetű, de ma már feledésbe merült, hogy hogyan került Magyar­országra. Édesapja egyébként vasutas volt.

Eredetileg festő vagy szobrász szeretett volna lenni. Ma is szívesen fest. Ugyanak­kor zenei érzéke is korán kiütközött. Jó füle, jó hangja volt, mindig örömmel énekelt. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy 13 éves fejjel végül is a hegedűkészítés mellett dön­tött. 1932-ben meglátott egy kirakati hirdetést a Népszínház u. 25-ben. Hirtelen elhatáro­zással bement az üzletbe, és a Cigl műhely tanulója lett, nem sokkal Cigl Jeromos halála előtt.

Mesterei közé sorolja Mirth Józsefet is, aki sokat segített neki a szakma elsajátítá­sában.

1937.IX.12-én szabadult fel Spiegel János műhelyében Havas István, Werner Ala­jos, Tóth János és Spiegel János előtt.

1933-tól hegedűórákat is vett, melyeket a tanároknak hangszerek karbantartásával honorált. Kisebb megszakításokkal 1952-ig folytatta zenei tanulmányait. Legtovább Koller Alfréd tanította. Huzamosabb ideig játszott zenekarban, és ma is szívesen gyakorol.

Spiegel ajánlására Reményi Lászlóhoz került segédnek, és 1940-ig - bevonulásáig - nála dolgozott. 1940-től katonai szolgálatban, majd hadifogságban telt élete. 1946 őszén tért haza. Újra Reményinél helyezkedett el, és a műhely államosításáig (1950.IV.11.) foly­tatta ott a munkát.

1950-ben a hangszer nagy- és kiskereskedelmet, valamint a hangszerkészítői tevé­kenységet egy trösztbe egyesítették. Sáránszky akkor a volt Sternberg üzlet helyén létesült bolt, illetve műhely pengetős részlegének vezetője lett. Ő indította meg az elektromos gitá­rok hazai gyártását.

1952-ben az ipari tevékenység a Fővárosi Hangszerkészítő és Javító Vállalat kere­tében önállósult, és az új cégnek Sáránszky lett a műszaki-, illetve MEO vezetője a Vendel utcában.

1953-ban hegedűkészítő iskola szervezésére kérték fel. A tervezet el is készült, de azóta is papíron maradt.

1957 márciusában önállósult Pilát Pá1 egykori műhelyében, akinek özvegyével el­tartási szerződést kötött. Azóta is ott dolgozik (VII., Liszt Ferenc tér 10.).

1960.V.27-én a mestervizsgát is letette Werner Alajos előtt.

1968 óta elnöke a KIOSZ Hangszerkészítő Szakcsoportjának, és ő az elnöke - 1979 óta - a Mestervizsga Bizottságnak is. Igazságügyi szakértő. A TRIAL részére árbecslése­ket végez.

1932 óta kb. 100 hegedűje, 10 brácsája, 3 csellója és 12 nagybőgője készült el. Ezenkívül elkészített 150 mandolint és egy gambát is. Pikoló hegedűket is készített.

Munkásságával a magyar tradíciókat igyekszik követni. Különösen Schweitzert és Nemessányit tekinteni példaképének.

Stradivari- és Guarneri del Gesú-forma szerint dolgozik. A választást a fa tulajdon­ságaitól teszi függővé. Stradivarinak inkább a korai modelljeit szereti, különösen az 1694-­ből való „Toscana"-t, melyet G. Carminelli olasz hegedűművésznőnél látott több ízben is.

Gyönyörű olajlakkját aranysárga, néha piros színben alkalmazza. Piros bevonat csak Guarneri-modelljeinél fordul elő. A Stradivari-készítmények színe aranysárga, egy­két esetben narancssárga. Satírozott hegedűi is vannak, de nagyon gyakran lakkoz egy színben. Nemes színárnyalatait famintákon és olcsó hegedűkön kísérletezte ki.

Javításokhoz, illetve restaurálásokhoz dús szeszlakkot használ.

Céduláit kézzel írja. Csak évszámot tüntet fel. Opus-számot nem alkalmaz, mivel hangszerei jelentős részét még segédként készítette. Nevének kezdőbetűit beégeti („S.P.").

Az ő hatására, illetve irányításával kezdett el új hegedűt készíteni Temesvári Péter és Nemessányi László; nála folytatja hangszerkészítői tanulmányait Földesi Lajos hege­dűművész.