Horváth József
HORVÁTH JÓZSEF
1948-ban született Budapesten.
1962-től 1966-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában hegedülni tanult Szipornapszky Mihálynénál.
1966 és 1993 között hegedűművészként tevékenykedett.
1971-72-ben,
1975-76-ban, és
1978-79-ben egy-egy évet töltött Kun József ottawai műhelyében, ahol vonókészítést tanult.
1993-tól kizárólag a vonókészítésnek szenteli idejét Mária utcai műhelyében.
Három tanítványa:
- Radics Sándor (1981-85-ig)
- Rigó Rudolf (1993-94)
- Lakatos János (1995-98)
Első pecsétje: JÓZSEF HORVÁTH
1993 óta: J. HORVÁTH BUDAPEST
Dr. Tímár András "A magyar HEGEDŰKÉSZÍTÉS története" című könyvéből
HORVÁTH JÓZSEF (* 1948. IX. 2., Budapest) híres és régi zenész családból származik: édesapjának, id. Horváth Józsefnek saját zenekara volt, édesanyja, Bura Anna pedig Boka Károlynak volt leszármazottja. Ő maga hatéves korától játszik hegedűn, és jelenleg különböző helyeken zenekarvezetőként tevékenykedik.
1971-1972-ben, 1975-1976-ban és 1978-1979-ben a kanadai Ottawában tartózkodott zenekarával. 1971-ben ismerkedett meg a kassai születésű, magyar származású JOSEPH KUN vonó- és hegedűkészítővel, aki 1968 óta működik Ottawában. 1972 januárjában hivatalosan is Joseph Kun tanulója lett, és három ízben egy-egy évet töltött el nála. 1979 novemberében Ottawában hangszerjavítói és vonókészítői oklevelet szerzett.
Jelenleg lakásán (VIII., Mária u. 3/A) tevékenykedik. Tervezi, hogy kiváltja az ipart, és főállású hangszerészként dolgozik tovább. Ebben azonban erősen gátolja az anyaghiány, főleg a pernambukfa beszerzésének nehézsége.
Munkáján érződik Kun stílusa, de kezdettől fogva törekedett egyéni karakter kialakítására is. Eddig csak pernambukfából készítette a pálcákat - gömbölyű és nyolcszögletes kivitelben egyaránt, de a gömbölyűt szakmailag előnyben részesíti. Mindig száraz meleggel, tehát gőzölés nélkül hajlít. A fát nem pácolja, hanem natúr alapra hord fel közepes tónusú pirosasbarna, áttetsző lakkot. A fejeket inkább angol stílusban (a Hill-féle magasabb spiccel) szereti megformálni.
Mind a négy vonófajtát (bőgő-, cselló-, brácsa- és hegedű-) készíti. A pálca súlyát hegedűvonók esetében 63 gr-ban tartja ideálisnak, s hosszát ennek figyelembevételével méretezi, általában 71,8 cm-re.
A kápák is teljes mértékben az ő kezétől származnak. Szerelékfémként eddig csak ezüstöt alkalmazott, de ki kívánja próbálni az aranyat is.
Munkáját beégetéssel jelöli meg: a kápa felett a pálcán (nyomtatott verzállal írott teljes nevével: „JOZSEF HORVATH") és magán a kápán (kalligrafikus monogrammal: JH').
Részt kíván venni a legközelebbi cremonai triennálén.