Secondary menu

Telmányi Emil

9. Telmányi féle VEGA BACH BOW hegedűvonó 1949
2015. december 24.
Telmányi féle VEGA BACH BOW hegedűvonó 1949

Az itt látható különleges vonó, gyűjteményünk legegzotikusabb darabja.

Telmányi Emil, magyar hegedűművész, 1919-ben telepedett le Koppenhágában. Ezt a vonót ott konstruálta 1949-ben, Knud Vestergaard dán hegedűkészítővel együttműködve, Bach szólóhegedűre írott műveinek korhű tolmácsolására.

A pálca erőteljesen ív alakú, a szőr feszítését, a modern vonókhoz hasonlatosan, egy csavarral lehet beállítani, amely a kápát hátrahúzza. Azonban, egy különleges mechanizmus segítségével, egy mozdulattal, a kápát a fej felé lehet billenteni, ezáltal a szőrszalag annyira lelazul, hogy a négy húrt egyszerre lehet megszólaltatni. Ha a zenész a kápát újra hátrabillenti, az rögzül és ismét feszessé válik a szőr.

A vonó, azon túl, hogy érdekes konstrukció, egy igen míves alkotás is.

A Zenetörténeti Múzeum tulajdonában lévő alkotást, frissen felújított állapotban mutatjuk be kiállításunkon.

vissza a rovatba: 
Vonók
Telmányi Emil féle VEGA BACH BOW hegedűvonó

A hatszögletű, bambuszból készített pálcához, ragasztott csapolással rögzítette a mester a fernambuk vonófejet. A fejen egy hagyományos ezüstfejlemezt láthatunk, ébenfa alátéttel. A forma teljesen egyedi, a kivitelezés elsőrangú kézművesmunka. A szőr rögzítése, hagyományos módon, egy ékkel történik.

Telmányi Emil féle VEGA BACH BOW hegedűvonó

A fej hátulnézetben.

Telmányi Emil féle VEGA BACH BOW hegedűvonó

A fej felülnézetben.

Telmányi Emil féle VEGA BACH BOW hegedűvonó

A különleges kápa részeit és működését érdemes alaposan szemügyre vennünk. Két főrészből áll:
a pálcához illeszkedő, hagyományos módon, csavarral mozgatható részét – nevezzük szánnak – fernambukból készítette a mester, és Hill féle illesztéssel vezeti.

A másik főrész – nevezzük alsó kápának – egy bronztengellyel és egy rugóacélból készült vékony rúddal áll összekötésben a szánnal.

A rúd másik vége egy olyan szerkezet része, amely nagyon hasonlít egy golyóstoll, vagy esetleg egy esernyő ki-be kapcsoló mechanizmusára – megnyomás hatására, felváltva vagy egymáshoz rögzíti a két káparészt, ezáltal feszesen tartja a szőrszalagot, vagy pedig kiold és a fej felé engedi elfordulni az alsó kápát, így a szőrszalag lelazul, a zenész pedig közvetlenül, az alsó kápa billentésével állíthatja a szőrszalag feszességét.

A szerkezet egy ezüstborítással van fedve, melynek egyik oldalán a következő olvasható: VEGA BACH BOW REG — PATENT, a másik oldalán pedig: KNUT VESTERGAARD VIOLINMAKER VIBYJ DENMARK. Az alsó kápa egy általam ismeretlen, egzotikus, középbarna, sűrű fából készült. Az ezüstgyűrű mögött egy vékony, odaenyvezett ébenfaborítást találunk.

A szőrrögzítés, a hagyományos móddal szemben, csak egy slussz ékkel történik. A fa- és fémmunkák kivitelezése nagyon szép, a formavilágáról a fotók többet mondhatnak, mint a szavak. Csak a gyűrű és a kápaanya olyan alkatrészek, melyekkel hagyományos kápán is találkozunk.

Telmányi Emil féle VEGA BACH BOW hegedűvonó

A kápa hátulról. Még egy érdekesség – a csavarfej nem nyolc-, hanem hatszögletű.

Telmányi Emil féle VEGA BACH BOW hegedűvonó

A kápa elölről.

Telmányi Emil féle VEGA BACH BOW hegedűvonó

A pálcavég felülről. A pálcavég közepén és alján látjuk a bambuszpálcát, mindkét oldalán fernabukborítással, a tetején pedig egy ergonomikus ébenfaidomot találunk.

Telmányi Emil féle VEGA BACH BOW hegedűvonó

A csavarfejben nincs famag, tömör ezüstből készült, ezért igen nehéz.

Telmányi Emil féle VEGA BACH BOW hegedűvonó

A gallér átmérője sokkal kisebb, mint a csavarfej fazettás részéé.

Main menu

cikk | by Dr. Radut