Secondary menu

Hírek, újdonságok, események

A rovat cikkei

Szepessy Béla hegedűvonó
1-es számú vonó
Szepessy Béla(1856-1925) pecsétjét viseli ez az 1880-ban készült szép vonó, amely Diane Messias (London) felajánlása a kiállítás részére. Diane tizenévesen kapta, és remek szogálatot tett neki zeneakadémiai éveitől kezdve egész zenei pályafutása alatt. Őszintén örül, hogy ez a különleges darab annyi év után visszatér a szülőföldjére. Köszönjük Diane!  
Paul Sadka hegedűvonó
2-es számú vonó
Paul Sadka, napjainkban Angliában élő vonókészítő, korábban Olaszországban, Magyarországon és Franciaországban is dolgozott. Budapesti évei alatt, 2000 körül készítette ezt a kecses hegedűvonót. Egy Sadka vonó "made in Hungary".
Kovács Tibor hegedűvonó
3-as számú vonó
Ezt a filigrán hegedűvonót Kovács Tibor alkotta Cremonában.
Sziráki Tamás Cellóvonó
4-es számú vonó
Sziráki Tamás készítette ezt a szép csellóvonót, 2004-ben, a manchesteri nemzetközi csellóvonókészítő versenyre. A fejen végzett munkáért magasabb pontszámot ért el, mint mestere. Gratuláció!
Bergmann András csellóvonó
5-ös számú vonó
Itt látható egy csellóvonó BERGMANN A. BUDAPEST jelzéssel. Feltehetően Markneukirchenben készült 1920 körül, majd id. Bergmann András látta el jelzésével Budapesten. Kőrösi Ferenc csellókészítő ajándéka. Nagyon szépen köszönjük!
Sáli Géza csellóvonó
6-os számú vonó
Ez a szép csellóvonó Sáli Géza ajándéka. Köszönjük!
Iványi Péter csellóvonó
7-es számú vonó
Iványi Péter különleges munkája ez a csellóvonó. 2004-ben készítette a manchesteri nemzetközi csellóvonókészítő versenyre.
Klier Antal hegedűvonó
8-as számú vonó
Ezt a hegedűvonót Klier Antal készítette, 1910 körül, Szegeden. Ez az egyedi stílusú alkotás része volt az egykori Molnár Géza gyűteménynek. Rácz Pál adománya. Nagyon szépen köszönjük!
Két hete kaptam egy üzenetet egy kedves Finnországban élő zenésztől, hogy nem csak a hegedűje és a brácsája Daróczy Péter szegedi hegedűkészítő mester munkája, hanem a vonóit is ő csinálta. Tegnap meglátogattam Daróczy mestert, aki szívélyesen fogadott a műhelyében, sok mindent mutatott és sok érdekeset mesélt szakmai múltjából. Az első fotón a mester arcképe látható. A második képen Daróczy úr vonóanyagot választ a kiállítási vonójához.
Fodor Gábor brácsavonó
9-es számú vonó
Ez a karakteres brácsavonó Fodor Gábor ajándéka. Köszönet érte!
Ferencz Tamás csellóvonó
10-es számú vonó
Még egy csellóvonó a 2004-es manchesteri nenzetközi csellóvonókészítő versenyről. Ferencz Tamás keze munkáját dicséri.
Sáránszky Pál hegedűvonó
11-es számú vonó
Ezt az aranyszerelékű hegedűvonót, Sáránszky Pál, 1995 körül készítette. Érdekessége a hosszú kápabütyök és az archaikus fejmodell.
Kőrösi Feri barátommal készítünk egy szőlőpálinkát a kiállításmegnyitóra.
A múlt héten Budapesten jártamban meglátogattam Lakatos László hangulatos műhelyét, ahol érdekes beszélgetést folytattunk. Értékes információkat kaptam Lacitól, aki több adatgyűjtést is átvállalt, és nem utolsó sorban rendelkezésemre bocsátotta a kiállításra szánt vonóját.
Köhler Lajos hegedűvonó
12-es számú vonó
Ez a bájos hegedűvonó, amely Köhler Lajos jelzését viseli, része volt az egykori Molnár Géza gyűteménynek. Rácz Pál adománya. Köszönjük!
Etzler Bernd csellóvonó
13-as számú vonó
Etzler Bernd munkája.
Lakatos László barokkvonó
14-es számú vonó
Ez a kecses barokk vonó Lakatos László munkája. A pálca nagyon szép kigyófából készült, a kápa habos puszpáng. Laci ezt a vonót kifejezetten a kiállításunkra készítette. Nagyon szépen köszönjük!
A főzde mestere ígéretes szőlőpálinkát csinált a cefrénkből. A következő 3 hétben lélegezni hagyjuk a párlatunkat. Ezt követően pihenni fog a kiállításmegnyitóig.  
Kőrösi Feri barátom meglepett egy kedves ajándékkal. Egy régi hegedűlábat hozott, amin egy KLIER pecsét ékeskedik. Megvizsgáltuk, hogy azonos-e azzal, amit a Klier vonón látunk. Meg lehetett állapítani, hogy a pecsét egyes betűi megegyeznek a vonón és a lábon, viszont az elhelyezésük egymáshoz képest némiképp eltérő. Ez csak úgy magyarázható, hogy a mester a betüket egyenként helyezte el.
Horváth József rendelkezésemre bocsátott egy 1979-ben készült fényképet. A fotó Horváth Dezsőt és Horváth Józsefet ábrázolja a Kun mühelyben. HORVÁTH DEZSŐ (1946-?)
HORVÁTH JÓZSEF 1948-ban született Budapesten. 1962-től 1966-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában hegedülni tanult Szipornapszky Mihálynénál. 1966 és 1993 között hegedűművészként tevékenykedett. 1971-72-ben, 1975-76-ban, és 1978-79-ben egy-egy évet töltött Kun József ottawai műhelyében, ahol vonókészítést tanult. 1993-tól kizárólag a vonókészítésnek szenteli idejét Mária utcai műhelyében. Három tanítványa: Radics Sándor (1981-85-ig) Rigó Rudolf (1993-94) Lakatos János (1995-98) Első pecsétje: JÓZSEF HORVÁTH 1993 óta: J. HORVÁTH BUDAPEST
Horváth József csellóvonó
15-ös számú vonó
Ezt a szép nyolcszögletes csellóvonót Horváth József készítette 2008-ban. Köszönjük!
LAKATOS JÁNOS 1950-ben született Egerszalókon. 1965-66-ban az egri Gárdonyi Géza Gimnázium zenei tagozatának volt a tanulója. 1967-ben a vendéglátásban muzsikált édesapjával Mezőkövesden. 1968-ban már Budapesten muzsikált. 1969-70-ben klarinétot tanult a Zenei Stúdióban, mint népzenész. 1970-től nyugdíjazásáig aktív klarinétosként járta a világot. 1995 és 1998 között Horváth Józseftől tanult vonókészítést. Rigó Rudolffal is konzultált. 1997-től kispesti otthonában készített vonókat.
Lakaotos János hegedűvonó
16-os számú vonó
Ez a szép nyolcszögletes hegedűvonó Lakatos János munkája és adománya. Köszönjük!
MARTIN JÁNOS 1961-ben született Budapesten. 1983-tól 1987-ig a cremonai Antonio Stardivari Nemzetközi Hegedűkészítő Iskolában (I.P.I.A.L.L.) tanult. Mesterei: Giorgio Scolari és Claudio Amighetti. 1987- től 1989-ig a C.F.P. Regione Lombardia di Cremona esti iskola mesterkurzusán tanult vonókészítést Giovanni Lucchi és Emilio Slaviero mesterek vezetésével. 1989 és 2004 között Cremonában dolgozott, ahol együttműködött sógorával, Gaspar Borchardt-tal. 2004-től Budapesten dolgozik.
Mártin  János barokkvonó
17-es számú vonó
Ezt az érdekes barokkvonót Martin János készítette. A pálca csokoládéfából készült, a kápa egy szép ébenfa külső részéből - félig fekete geszt, félig fehér szíjács. Nagyon szépen köszönjük!
Károly Gáspár
A múlt héten Budapesten jártamban meglátogattam Gáspár Károlyt, Mária utcai műhelyében. Interjút készítettem az életrajzához és tartalmasan beszélgetünk a magyar vonókészítésről. Itt derült ki számomra, hogy Schneider István hegedűkészítő is foglalkozott vonókészítéssel. SCHNEIDER ISTVÁN 1943-ban született Várpalotán. . 1960-ban betanított munkásként kezdett dolgozni a budapesti HANGSZÖV-ben. Közben Gruber Jánostól rézfúvós hangszerkészítést tanult. 1965-ben rézfúvós hangszerészként szakmunkásvizsgázott. .
KÓNYA LAJOS  1948-ban született Tatabányán. Fényképészetet és hegedűkészítést egyaránt édesapjától tanult.  1968 körül kezdett fafaragással foglalkozni, majd népi hangszereket készített. A vonósokkal édesapja ösztönzésére kezdett foglalkozni.  1969-től önálló műtermet nyít. 1981-ben szakmunkásvizsgát tett mint hangszerkészítő.  1983-ban önálló műhelyt nyított Tatabányán.  1987-ben mestervizsgát tett. Vonót 1989 és 2004 között készített 50-60 darabot,csak hegedűvonót.
Kónya Lajos hegedűvonó
18-as számú vonó
Ez a szép vonó Kónya Lajos munkája. Nagyon szépen köszönjük!
Id. KÓNYA ISTVÁN 1919-1999 1943-tól fényképésznek tanult, majd mestervizsgát tett, műhelyt nyitott. Kónya István már 13 éves korában megpróbálkozott a hegedűkészítéssel, ám 1964-ben 44 esztendős volt, amikor elhatározta: elindul Cremonába, a hangszerkészítés fellegvárába, hogy megtanulja a mesterséget.
Kónya István hegedűvonó
19-es számú vonó
A Kónya család adománya ez az érdekes hegedűvonó, melyet Kónya István készített tatai műhelyében. Nagyon szépen köszönjük!
Nagy András hegedűvonó
20-as számú vonó
Ezt a szép hegedűvonót Nagy András fejezte be a múlt héten Etzler Bernd műhelyében.
NAGY ANDRÁS 1974-ben született Miskolcon. 1989-1993  - Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Miskolc, hegedű főtárgy 1993-1995 - Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Hangszerészképző Iskolája, Budapest, vonós-pengetős hangszerkészítő és javító. Mestere: Harsányi István. 1995-1998 - Cremonai tanulmányok. Mesterei: Claudio Amighetti, Maurizio Tadioli. Cremonában ismerkedett meg Gollob Balázzsal és Holló Bencével, akik nagy hatást gyakoroltak rá szakmailag. Gollob Balázst ma is meghatározó mesterének tartja.
SÁLI GÉZA 1960-ban született Mezőhegyesen. 1978-tól 1980-ig a 12 éves hegedűtanulás és érettségi után, a Liszt Ferenc Zeneakadémia műhelyében, Lakatos Ferenc mester szárnyai alatt hegedűkészítést tanult. 1981-ben készülnek az első vonók( akkor még barokk). 1985-ben mestervizsgázott Budapesten 1989. februárjában "fertőzte" meg Etzler Berndet a vonókészítéssel. 1989-töl Grazban tevékenykedik mint hegedű és vonókészítő. 1996-ban szerezte második mesterlevelét Bécsben.
Benedek Péter magyar hegedűkészítők munkáit dokumentáló könyve (Ungarischer Geigenbau, München, 1997.) a hazai vonóshangszer-készítő szakma egyik „kötelező” alapműve.
Klaus Grünke azon túl, hogy remek vonókészítő mester, a német vonókészítés egyik legnagyobb szakértője is. A vonókészítésről szóló szakirodalom egyik nélkülözhetetlen darabjának, a „Deutsche Bogenmacher” című kétkötetes könyvnek egyik írója.
Négy nap ízletes bajor konyha után egy kiváló rakott krumpli elfogyasztásának öröme ért a mester társaságában.
LAKATOS LÁSZLÓ 1962-ben született Szabadkán. 1982-ben kezdett hangszerkészítéssel foglakozni. 1982-től 1992-ig rendszeresen konzultált Dudás Lajos szabadkai hangszerkészítő mesterrel. 1992-től 1996-ig a Bogsütz István és Juharos László által vezetett budapesti Accord hangszerműhelyben dolgozott. Kollégái: Judith Moser, Nemessányi László. Tanítványai:
Radics Sándor brácsavonó
21-es számú vonó
Ezt a szép brácsavonót Radics Sándor készítette.Nagyon szépen köszönjük!
GÁSPÁR KÁROLY 1973-ban született Budapesten 1992 Tóth Károly és Radics Sándor sashalmi műhelyében tanult, előbbitől hegedűkészítést, utóbbitól  vonókészítést. 1993 Az év második felétől dolgozott Josef Fedra-nál Hágában 9 hónapot. 1994 Alexander Miholicsnál diplomázott Belgiumban. Tanulmányi utakat tett Kent John Rosenstein amsterdami vonókészítő műhelyébe. 1995 Visszatért Budapestre és felvették Farkas István Népszínház utcai üzletébe műhelyvezetőnek.
RIGÓ RUDOLF 1949-ben született Budapesten. A 60-as években, a fiatal tehetségeket támogató Rajkó Művészegyüttesben nagybőgőzött. 1992-től Radics Sándor sashalmi műhelyében tanult vonókészítést. 1992-93-ban Horváth Józsefnél is folytatott szakmai tanulmányokat. 2001-ben bekövetkezett haláláig igen termékeny vonókészítő volt, saját modelljét fejlesztette, igényesen megalkotott munkáit saját pecsétjével jelölte. Emellett színvonalas francia vonó kópiákat is készített.
A napokban, egyeztetések céljából, meglátogattam a Zenetörténeti Múzeumot, ahol Baranyi Anna igazgató asszonnyal beszéltünk a megnyitó időpontjáról és a technikai lebonyolításról.
Szombaton a kollekció Bátonyterenyére utazott Horváth Gábor kollégánkhoz, aki hangszerkészítés mellett tárgyfotózással is foglalkozik. 
SZITHA ATTILA 1955-ben született Karcagon. Zenei tanulmányait négy éves korában kezdte zongora, majd hat évesen cselló szakon. A debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett. Középiskolai évei alatt kezdett érdeklődni a hangszerkészítés iránt, olyannyira, hogy szakmai útmutatást kért hangszerkészítőktől.
IVÁNYI PÉTER 1977-ben született Nyíregyházán. 1981-ben kezdte zenei tanulmányait, hegedű szakon. 1983-ban kezdte iskolás éveit, a nyíregyházi Zenei Általános Iskolában. Több kórusban énekelt, tanuló zenekarokban játszott. Tanára, többek között, Szabó Dénes, Kossuth- és Liszt-díjas zenepedagógus, kórusvezető. 1992-94 között kántorképző és karvezetőképző kurzusokon vett részt. 1995-ben érettségizett a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola hegedű tanszakán.
A Pusztai trió - Kanalas Tibor, Radics Sándor, Pusztai Antal
RADICS SÁNDOR 1951-ben született Kartalban. 1969-ben nagybőgő szakon érettségizett a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. 1969-90-ig aktív zenészként dolgozott. 1981-85 között Horváth Józseftől tanult vonókészítést. 1985-től Budapesten készített vonókat. 1992-től, Tóth Károllyal közösen bérelt műhelyében, Sashalmon dolgozott. 1994-ben Bécsbe költözött. 1996-ban nyitotta saját műhelyét Golsban. 2006 óta a frauenkircheni műhelyében alkot. Tanítványai
IFJ. KÓNYA ISTVÁN / STEFANO CONIA
IFJ. KÓNYA ISTVÁN / STEFANO CONIA 1946-ban született Felsőgallán. 1968-ban, az édesapja útmutatása alapján készített első hegedűjével elutazott Olaszországba, hogy elkezdje tanulmányait a cremonai Nemzetközi Hegedűkészítő Iskolában. Mesterei: Gio Batta Morassi és Pietro Sgarabotto. Tanulmányai befejezése után két évig dolgozott Morassi mester műhelyében.
FERENCZ TAMÁS
FERENCZ TAMÁS 1974-ben született Sepsiszentgyörgyön. 1994-ben végzett a Plugor Sándor Művészeti Líceum zenei tagozatán. Ekkor már próbálkozott hangszerek készítésével, végül kobozkészítésre specializálta műhelyét.
ETZLER BERND
ETZLER BERND 1964-ben született Emsbürenben (Németország). 1986-88-ban tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűkészítő műhelyében végezte, Kőrösi Ferenc szakmai vezetésével. 1988-tól 1992-ig segédként dolgozott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűkészítő műhelyében.
DARÓCZI, PÉTER
DARÓCZI PÉTER 1934-ben született Szegeden. 1953-ban a Szegedi Hangszergyárban kezdett dolgozni, itt tanulta a hegedűkészítést Sebők Lajos és Sebők Miklós irányítása alatt.
Emilio Slaviero, Bernard Millant és Kovács Tibor
KOVÁCS TIBOR 1980-ban született Pozsonyban. Zenész családja hagyományait követve megtanult hegedülni, e hangszer iránti szenvedélye a mai napig kíséri. Gyermekkorát javarészt Spanyolországban töltötte.
Pilát Pál hegedűpálca
22-es számú vonó
Pilát Pál jelzése látható ezen a kápa nélküli pálcán, amely 1910 körül készülhetett egy markneukircheni mesterműhelyben. Kiváló gyalulási munka és a Hermann Richard Pfretzschner-iskola jegyei figyelhetők meg rajta. Feltehetően az egyik tanítvány munkája. Benedek Péter adománya - Nagyon szépen köszönjük!
Bergmann András hegedűvonó
23-as számú vonó
Ez az 1900 körül készült vonó Bergmann András jelzését viseli. Feltehetően egy német műhelyben készült és Budapesten pecsételték. Benedek Péter adománya -Nagyon szépen köszönjük!
Telmányi Emil féle BACH VEGA BOW hegedűvonó
24-es számú vonó
Az itt látható különleges vonó, gyűjteményünk legegzotikusabb darabja. Telmányi Emil, magyar hegedűművész, 1919-ben telepedett le Koppenhágában. Ezt a vonót ott konstruálta 1949-ben, Knud Vestergaard dán hegedűkészítővel együttműködve, Bach szólóhegedűre írott műveinek korhű tolmácsolására.
 Kovács Tibor, Emilio Slaviero, Lorenzo Lazzarato, a hölgy ismeretlen, Martin So
SADKA, PAUL 1966-ban született Buckingham-ben, az Egyesült Királyságban. 1991-1994 között csellószakot végzett a Trinity College of Music-ban, Londonban, emellett a fényképész szakmai végzettséget is szerzett. 1994-95-ben Noel Burke vonókészítő mesternél tanult, Írországban, majd tanulmányait Cremonában folytatta. 1996-tól 1998-ig Dél-Franciaországban dolgozott. 1998. végén érkezett Budapestre, ahol az első évben Holló Bence műhelyében dolgozott. 2000-2003-ig saját műhelye volt Budapesten.
Reményi Mihály hegedűpálca
25-ös számú vonó
Reményi Mihály műhelyében pecsételték ezt a hegedűvonó pálcát. Az eredeti kápája és csavarfeje elveszett, a fejen pedig egy szakszerűtlen csontcsere nyomai láthatók. Jobb kategóriás tanulóvonónak szánták, anyaga berzsenyfa, nagy valószínűséggel a 20. század elején készítették Németországban. Mezei János talált rá és gyűjteményünknek adományozta. Nagyon szépen köszönjük!
FODOR GÁBOR 1976-ban született Budapesten. 1996-tól 1999-ig fafúvós hangszerkészítést tanult, Szabó Attila és Csernai Zoltán műhelyében, a SONUS hangszerüzletben 1999 szeptemberétől 2000 végéig vonókészítést tanult Etzler Bernd műhelyében, Gödön. 2001-ben vonókészítőként dolgozott Guminár Tamás hegedűkészítő műhelyében. 2002-től 2007-ig Juhos Tibor Rosé hangszerüzletének műhelyében javított és készített vonókat. Modern vonók mellett barokk vonókkal is foglalkozott. 2008-tól finommechanikai és fémműves munkákkal foglalkozik.
GOLLOB BALÁZS   1971-ben született Budapesten. 1989 Kaesz Gyula Faipari Szakiskola Vonós-pengetős hangszerész szak 1991 Szakvizsga. Mestere Bősz Károly és Sáránszky Pál 1991-1992. A Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója 1993-tól 1995-ig Sáránszky Pál hegedűkészítő mester segédje 1995-1997 Cremona, Olaszország I.P.I.A.L.L. Mestere Giorgio Scolari 1997 Hegedűkészítő szakvizsga, Cremona 1997 óta saját műhelyében Újpesten dolgozik 2004 Mestervizsga
Várady-Szabó László nagybőgővonó
26-os számú vonó
Ez a szép nyolcszögletű bőgővonó Várady-Szabó László munkája és adománya. Nagyon szépen köszönjük!
VÁRADY-SZABÓ LÁSZLÓ   1955-ben született Debrecenben. 1975-ben érettségizett nagybőgő szakon a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában. 1978-ban szerezte nagybőgőtanári diplomáját a  Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán debreceni tagozatán. 1976-tól a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, későbbi nevén a Debreceni Filharmonikus Zenekar, illetve, mai nevén a Kodály Filharmonikus Zenekar nagybőgőse.
Gollob Balázs barokkvonó
27-es számú vonó
Ez a szép barokkvonó Gollob Balázs munkája és adománya. Nagyon szépen köszönjük!
PÉTERI KÁROLY   1955-ben született Debrecenben. 1974-ben érettségizett, 1976-ban órás, 1980-ban elektrotechnikus, 1982-ben elektronikai műszerész végzettséget szerzett. Főállása mellett, az 1980-as évek elejétől folyamatosan foglalkozott hegedűkészítéssel. 1982-1989-ig Balázs István útmutatása alapján fejlesztette szakmai tudását.
Gáspár Károly hegedűvonó
28-as számú vonó
Ez a szép hegedűvonó Gáspár Károly munkája és adománya. Nagyon szépen köszönjük!
SZIRÁKI TAMÁS   1966-ban született Budapesten. 1985 - érettségi, Budapest, Táncsicsi Mihály Gimnázium. 1987 - háztartási gép szerelő szakmunkásvizsga. 1987-89 - sorkatonai szolgálat. 1989-1991 - takarító, kézbesítő, Országos Onkológiai Intézet. 1991-1995 - abszolutórium, ELTE BTK Kínai Szak 1995-1999 - backoffice, határidős devizakereskedelem, Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. 1999-2000 - backoffice, határidős fedezeti ügyletek, UBM Kft. 2001-től vonókészítés Etzler Bernd műhelyében
Szepessy Béla hegedűvonó
29-es számú vonó
Szepessy Béla készítette ezt az igen szép hegedűvonót, 1920 körül. Különleges teknőspáncél-kápájával, "vendégként" díszíti gyűjteményünket, 2016 május végéig. Benedek Péter - aki amellett, hogy nagylelkűen ajándékozott egy Pilát Pál és egy Bergmann András hegedűvonót - kölcsön adta kiállításunk részére ezt az ereklyét. Nagyon szépen köszönjük!
REMÉNYI MIHÁLY 1867-1939 Tanczer György tanítványa volt, 1887-től Pilát Pálnak, majd 1889-től Ferenczy Sándornak dolgozott. 1890-ben saját műhelyt nyitott. Léteznek Reményi jelzésű vonók. Eddig két vonót láttam az ő pecsétjével, mind a kettő alpakka szereléssel, az egyik egy berzsenyfa hegedűvonó, a másik egy fernambuk csellóvonó.
KUN JÓZSEF - JOSEPH KUN 1930-1996   1930-ban született Kassán. 1948-53-ig hegedű- és vonókészítést tanult Vladimir Prybiltől. 1956-ban hegedűművész diplomát szerzett. 1953-68-ig részmunkaidőben hegedű- és vonókészítőként dolgozott, miközben a Cseh Állami Konzervatórium hegedűtanára volt.
Kun József hegedűvonó
1980 körül készült, pálcája fernambukfa, kápája ezüstszerelékes ébenfa. Az igen tisztán kidolgozott  fejet ezüst fejlemezzel készítette, a párizsi szemű kápa "Hill" illesztéssel ül a pálcán. Nem ismerek más, régebbi magyar vonót, amelyen a német vonókészítő iskola stílusjegyei helyett, az angol iskoláé dominálnának.
A Molnár-gyütemény magyar vonói
A magyar vonógyűjtő
MOLNÁR GÉZA Molnár Géza egy jómódú családban született, majd az államosítások során a család elvesztette vagyonát. Az Állami Operettszínház zenekarának brácsása volt, emellett a kádári Magyarország legjelentősebb magán hangszer- és vonógyűjteményét hozta létre. Jó kedélyű, kedves, nagylelkű ember volt. Az egykori zeneakadémiai vonósműhely minden tagja rendszeresen dolgozott neki és amikor visszatért egy-egy turnéról sokszor meghívott minket otthonába, hogy megkínáljon minket külföldről hozott finomságokkal.
Riedl János hegedűvonó
Ez a szép hegedűvonó Riedl János pecsétjét viseli, készítését 1890 körülre tehetjük. Viszonylag erős, karakteres feje és elegáns klasszikus kápája, rutinos mester munkája.  
Frirsz Miksa hegedűvonó
Ezt a hegedűvonót Frirsz Miksa 1920 körül pecsételhette. Feltehetően német munka.  
Bergmann András hegedűvonó
Az itt látható hegedűvonó egy 1900 körül készült finom munka. A fej és a kápa kidolgozása is rutinos szemű és kezű mesterre vall. A pálcát fernambukfából, a  kápát ébenfából készítette a mester, alpakka szereléssel. A vonó valószínűleg Németországban készült.        
Reményi Mihály hegedűvonó
Itt láthatunk egy Reményi Mihály műhelyében pecsételt hegedűvonót. A feje kecses, a kápa stílusában nagyon hasonlít a csellóvonóján látottakra.      
Havas István brácsavonó
Ezt a brácsavonót 1910 körül készíthette Havas István. A pálca fernambukból készült, a kápa ébenből, alpakka szerelékkel. Az egyedi formát mutató fej igényes kivitelezése biztos kézre vall, míg kápája és csavarfeje egyszerűbb, de tiszta munka.               
Ez a második Klier Antal által készített vonó a Molnár gyűjteményből. Nagyon hasonlít testvérére, de szinte "szűz" (kopásmentes) állapotban volt, amikor fényképeztük. A pálca ez esetben is fernambukfából készült, a kápa ébenfából ezüst szerelékkel. A fejmodell egy kissé egyedi, a kápát a különleges párizsi szem teszi nagyon érdekessé - a gyöngyházszemet egy nagyon vékony ezüstgyűrű veszi körül. A mester a szem és a gyűrű helyét egy speciális fúróval egyszerre fúrta ki, a gyűrűt csak hajlította, nincs forrasztva. Nagyon bájos látvány, nem láttam még soha ezt a kivitelezést más vonón.
Az itt látható vonó készítőjéről, Bodák Mihályról szinte semmit sem tudunk azon kívül, hogy az 1930-as években Detroitban dolgozott. A fej kidolgozottsága kissé gyakorlatlan kézre utal, míg az igen szép kápa ezüstszerelékeit ízléses vésetek díszítik. Utóbbit feltehetően készen vásárolta egy német műhelyből. A pálca fernambukból készült, a kápa ébenből. Ez az egyetlen példány Bodák Mihálytól, melyről tudomásom van.
Tucsni László
Hollandiaban élő magyar vonókészítő
TUCSNI LÁSZLÓ 1948-ban született Szekszárdon. 1962-1966-ig hegedűszakon tanult a pécsi konzervatóriumban, tanára Grév Mathild. 1967-1970-ig a Zeneakadémia pécsi tagozatán folytatta tanulmányait, tanára Botvay Henrik volt. 1970-ben diplomázott, majd egy évig Jugoszláviában dolgozott. 1971-2008-ig a holland Hilversumi Rádió Kamarazenekarának hegedűse, az utolsó években második koncertmestere volt.
Ferenczy-Tomasowsky Károly hegedűvonó
Benedek Péter, Münchenben élő és dolgozó hegedűkészítő mester és szakértő, küldött néhány elbűvölő felvételt magyar vonókról. Az elsőn egy Ferenczy-Tomasowsky Károly által jelzett hegedűvonót láthatunk .
Sternberg hegedűvonó
STERNBERG hegedűvonó
Sternberg Ármin a XIX. század végén alapította meg vállalkozását Budapesten. Később fiai, Árpád és Ferenc vették át az üzlet vezetését. A Sternberg cég fő tevékenysége a hangszerkereskedelem volt, de hangszergyártással és karbantartással is foglalkozott. A cég 1949-ig működött. Itt egy általuk jelölt vonót láthatunk, melynek a feje sajnos megsemmisült.
Ferenczy-Tomasowsky Károly "hattyúnyakú" hegedűvonó
Egy Ferenczy-Tomasowsky Károly által jelzett hegedűvonót láthatunk. A fej formája nyújtott, a hátsó oldalán nem fóz fut, hanem gömbölyű az egész. "Hattyúfejnek", "hattyúnyakúnak" hívjuk ezt a modellt. Az igen hosszúra formált csavarfej is különlegessé teszi a vonót.
A világ legszebb gyalui
Szitha Attila is küldött szép fotókat, Milánóból. A következő napokban az ő képeit teszem közzé.
Szitha Attila fotósorozata a vonószőrözésről.
Vonókészítés
A következő fotósorozat segítségével megismerhetjük Szitha Attila vonókészítési módszereit.
Vonófej javítás
Itt azt az eszközt láthatjuk, melynek segítségével Attila egy javított fejtörés megerősítéséhez befúrja egy csap helyét.
Budapest I. ker., Táncsics Mihály utca 7.
Sok szeretettel várunk minden vonórajongót és érdeklődőt!
Vonók a Reményi katalógusból
Mihály György egy korabeli Reményi katalógusból küldött képeket, melyben igen széles választékban kínáltak különféle vonókat.
Joachim Sinus Dennemann barátom 2014. nyarán készített egy szép fotósorozatot a gödi műhelyemben.
Megkértem Sziráki Tamás kollégámat, hogy készítsen három montázst a vonófejekről, -kápákról és csavarfejekről, melyeken könnyen bemutathatóak a készítők eltérő stílusjegyei.
Telmányi féle Vega Bach Bow működés közben  Ács György és fia Ács Bálint készíteték ezt a szép filmet. Köszönjük szépen!
Gollob Balázs készített néhány felvételt a konferencián és a megnyitón.
Péteri Károly csak a kiállításmegnyitón tudta átadni vonóját, az utolsó percben, így sajnos a részletes fotózásra már nem volt alkalmunk. Arra volt csak időnk, hogy sebtében egy-két fotót kattintsunk a múzeumban Sziráki Tamással. A vonó sajnos csak a megnyitó után este nyolckor tudott beköltözni a vitrinbe, de jól érzi magát új otthonában. Nagyon szépen köszönjük a vonót.
Kovács Tibor csellóvonóját ketten is dijazták
Május 5-től 7-ig került megrendezésre Amszterdamban az első Nemzetközi "Darling" Vonókészítő Verseny. A verseny filozófiája az volt, hogy az öt fős zsűri tagjai kategóriánként (hegedű-, brácsa- és csellóvonó kategóriában) egy-egy vonót díjazhatnak, a díj pedig az adott zsűritag nevét viseli. Zsűritag csak olyan szakember lehet, aki egyben a verseny részvevője is. Andy Lim, a verseny rendezője jelölte ki az öt zsűritagot.
Két arany, egy bronz
A 3. Pekingi nenzetközi hegedű- és vonókészítő verseny magyar eredményei
A versenyen 3 magyar érem született Harmadszor került megrendezésre nemzetközi verseny Pekingben, amelyen immár második alkalommal vehettek részt vonókészítők. Az igen rangos szakmai zsűri tagjai: Franciaországból Stéphan Thomachot, Németországból Klaus Grünke és Angliából Tim Baker.
Nagy András hegedűvonó bronzérem
Az 1. nemzetközi “Maestro GIOVANNI LUCCHI” vonókészítőverseny eredményei
A versenyen 3 magyar érem született Első alakalommal rendezték ezt a versenyt Olaszországban, melyen csak hegedűvonóval lehetett részt venni. A vonókat iparművészeti és zenei minőségi szemszögből zsűrizték. A bronzérem nyertese Nagy András. A vonókészítés.hu kiállítás részére készített vonóját kértük kölcsön a Zenetörténeti Múzeumból, amely majd magyarországi hazatérését követően vissza fog költözni a múzeum vitrinjébe. Az ezüstérem nyertese Sziráki Tamás, az aranyérem nyertese Etzler Bernd.

Main menu

cikk | by Dr. Radut