Voigt Carl Hermann
VOIGT CARL HERMANN 1850-1925
Markneukirchenben született, ahol vonókészítést tanult, majd 1867-ig Otto Bauschnál, Drezdában dolgozott.
1867-ben érkezett Pestre, Nemessányi Sámuelhez, később Mönnig Adolfnál és Engleder Alajosnál tevékenykedett még. 1871-ben Bécsbe ment dolgozni, Gabriel Lemböckhöz, majd 1876-ban átvette C. F. Schmidt műhelyét, ahol 1910-es visszavonulásáig.
A következő pecsétekkel jelezte vonóit: C.H.VOIGT,VOIGT WIEN and H. VOIGT in WIEN .
Dr. Tímár András "A magyar HEGEDŰKÉSZÍTÉS története" című könyvéből
Karl Ferdinánd Voigt gitárkészítő fia, VOIGT /VOIGHT/ KÁROLY HERMANN (*1850.III.24., Markneukirchen + 1925) családja Markneukirchenből származott, s jórészt ott is működött.
Tanulmányait vonókészítéssel kezdte olyan sikerrel, hogy még 17. évének betöltése előtt több kiváló példány került ki a kezéből. A hegedűkészítésben Otto Bausch volt első mestere. 1867-ben - tehát 17 éves korában - került Pestre Nemessányihoz. Négyévnyi magyarországi tevékenység után, 1871-ben visszatért Bécsbe, ahol Lemböck Gábor alkalmazta. (Aki szintén Magyarországról elszármazott Schweitzer-tanítvány volt!) 1876-ban a Nussdorferstrasseban saját műhelyt nyitott, majd átvette Carl Franz Schmidt műhelyét is.
Sok nagyszerű kópiát készített Stradivari „Dolphin"-jéről. Aranysárga vagy aranyvörös színű olajlakkját művészien alkalmazta. Brácsát, csellót és nagybőgőt is készített. Vonói különböző minőségi fokozatokban készültek, általában sötét pálcával.
A bécsi vonókészítő testületnek elnöke is volt.
A régi hegedűk kiváló szaktekintélyének számított. Sokat utazott, sok hegedűt vásárolt, és ezekből szép gyűjteményt állított össze. Restaurátori tevékenységét éppoly csodálat övezte, mint Dolphin-kópiáit.
1910-ben Georg Rauernek engedte át műhelyét.